Társadalomtudomány, 1943 (23. évfolyam, 1-5. szám)

1943 / 4-5. szám - Hort Dezső: Jellem és társadalom. Szociálkarakterológia. Budapest: Pannonia, 1943 [könyvismertetés]

516 KÖNYVISMERTETÉSEK mutatja, hogy a szovjet-alkotmány tételeiben és a szovjet-közjogászok tanításaiban mennyi a propaganda és az agitáció.1 Sok benne a misztifikáció és a porhintés a gyökeres társadalmi megújhodásra váró és végeredményben jóhiszemű tömegek szemébe. A kommunista államtudomány ezt szépítve az állam dialektikájának nevezi "(in. I.).2 A dialektikai fordulatok azonban nem hűvös akadémiai légkörben mennek itt végbe, hanem egy-egy iskola képviselőinek liquidálásától kísérve (Pasukánisz !). Ma Vizsinszkij elmélete uralkodik.8 Amig a szerző eljut idáig, rengeteg adatot sorakoztat fel és nagyon sok szakirodalomra, de még újságcikkre is utal. A szellemtörténeti háttér megrajzolásával azonban, ami még nagyon is jól elfért volna a politikai keretben, adós marad. Elvégre az olvasó nemcsak arra kíváncsi, hogy milyen volt a Szovjet eredeti állásfoglalása az állam dolgában és a marxista elvek feladásával, hogy fordult meg az eredeti államtagadás államigenléssé, hanem arra is, hogy ez a folyamat milyen fejlődési tényezők eredménye. Kétségtelen, hogy a mai alkotmány és a közjogi szerkezet a maga összes politikai berendezkedésével végeredményben mégis csak az orosz lélekből4 fakad, abból az orosz lélekből, amelyet a keleti egyház segített formálni. Ennek az egyháznak csak hatalomra vágyó főpapjai voltak, Szent Ágostonhoz, vagy Aquinói Szent Tamáshoz fogható nagy szellem nem akadt. Ebben az egyházban nem az egyetemesen értékes erkölcs, hanem a mágikus, misztikus életérzést szolgáló liturgia volt a döntő. Ez az orosz lélek nem csinálta végig a reneszánszot, humanizmust, reformációt, ellenreformációt, felvilágosodást, szabadelvűséget, stb., s rajta ma is kétségtelenül láthatók a tatár uralom nyomai. Nyugati stílusban gondolkodni és alkotni tehát nem is tudhat. A bolsevizmus folytán ez az orosz lélek erősen eltorzult. Magasabb termékenységű szintézis európai nyugat és orosz bolsevista kelet között államközi viszonylatban sem vár1 Ez a propaganda és agitáció főleg Engels : Der Ursprung der Familie, des Privateigentums und des Staates c. művére megy vissza. Lenin is ebből merített a legtöbbet. 8 Hegel ellentétekben mozgó gondolkozása kétségtelen nagy hatással volt az orosz politikai elméletre. — A Szerző ezt nem fejti ki. 8 A 18. pártkongresszus óta ; lásd 120. lap. 4 Erősen vitatott kérdés; a szerző az idegen befolyás túlsúlyát hangsúlyozza. Ezzel szemben ennek a kérdésnek az eldöntésénél az a körülmény is figyelembe veendő, hogy a cári Oroszországot nem a bolsevizmus omlasztotta össze, hanem régóta lappangó belső elerőtlenedés, amelyet egy végzetesen kierőszakolt és elveszített háború halálosra fokozott. A forradalom csak az utolsó döfést adta meg neki.