Társadalomtudomány, 1943 (23. évfolyam, 1-5. szám)

1943 / 4-5. szám - Hort Dezső: Jellem és társadalom. Szociálkarakterológia. Budapest: Pannonia, 1943 [könyvismertetés]

514 KÖNYVI SMERTETÉSEK Greife Hermán n, Bolschewismus und Staat, Grundzüge der bolschewistischen Staatslehre, Berlin 1942. 153. L A jog pontos ismerete egyúttal a társadalom megismerésének egyik útja. Igaz, hogy a jog nem maga az élet, sőt attól többékevésbé elhajlik. Ez a belátás ösztönzi a szociológusokat arra, hogy szemléletüket a jog területére is kiterjesszék. Ami Szovjetoroszországot illeti, nagyon kevés megbízhatóan feldolgozott anyag áll a kutató rendelkezésére,1 holott a Szovjetnek írott alkotmánya,2 magánjogi és büntető3 kódexe, polgári és büntető eljárási stb. rendszere van.4 E szabályalkotás jogpolitikai értékelése nem valami könnyű. A vagyonjog tanúsága szerint a magánjog területe a termelési eszközök köztulajdonba vétele folytán megszűkült ugyan, azonban még így is meglepően hasonlít egy mai «burzsuj» magánjoghoz, csak lomposabb és fésületlenebb annál. . .5 Ennek a jelenségnek oka, hogy a magánjog területén a Szovjet gazdasági, de egyéb okok kényszerítő hatása folytán is elveit fokozatosan feladja.6 A családjogra nézve kétségtelen, hogy nem jogi, hanem taktikai megfontolások késztették a Szovjetet arra, hogy a polgári értelemben vett családot erkölcsileg szétporlassza, nehogy ellenzéki hadállások épüljenek belőle. Fokozatos elvfeladás jelentkezik a szovjetorosz alkotmányban is, ahogy ezt Greife fenti munkájában, amely műfajilag a politika vagyis a közjogi elmélet körébe tartozik, teljes részletességgel bemutatja. Jogüres tér tehát itt sincs, de a közjogi helyzet megértése sem éppen könnyű. A szerző abból a köztudomású tényből indul ki, 1 Elölj ár e tekintetben a boroszlói keleteurópai intézet folyóirata, a Zeitschrift f. Osteuropáisches Recht. 2 A legújabb 1936 december 5-i keletű ; Greife természetesen az 1918-i és az 1923—24. évire is kitér. 8 A büntetőjogot illetőleg lásd : Rácz Gy. A legújabb szovjetbüntetőjog vázlata, Budapest 1931. 4 A szerző az 1926-os Btk.-t, az 1922-es magánjogi törvénykönyvet és az 1923-as Bp.-t és Pp.-t vette figyelembe azokkal a változásokkal, amelyeket az 1936 december 5-i alkotmány eszközöltek rajtuk. 5 Szladits K., Meszlény Emlékkönyv 1936., 276. lap. 6 Lásd : Jabionkay G. A magánjog Szovjetoroszországban. Magyar Jogi Szemle XX. (1939) kötet, 254. lap, továbbá Hallá A. : A magánjog* a Szovjetben, ugyanott XXIV. (1943) kötet, 509. lap. — Más lapra tartozik, hogy az igazi hitvesi lelkület állami normák, de természetesen pártpolitikai tendenciák nélkül is, átmenteni törekedett a családi fészket és ezzel bizonyságot tett amellett, hogy a házasság természetjogi intézmény. — Sowjetfrau im Kriege, weiblicher Instinkt gegen staatliche Menschen verachtung W. Ritter v. Schramm, Das Reich, 1943., 40. sz.