Társadalomtudomány, 1943 (23. évfolyam, 1-5. szám)

1943 / 4-5. szám - A jogeszme alkonya?

380 EGYED ISTVÁN! A JOGESZME ALKONYA jon lehet-e magyar nemzetre korszerűbb eszme ma és az eljö­vendő békében is, mint a jog erkölcsi ereje?1 Úgy hisszük, hogy ez a gyakran jogásznemzetnek minősített magyar nemzet különösen nem lehet hűtlen a jogeszméhez, amelynek mindig bajnoka volt. Alkotmányos multunk ben­nünket kiváltképen arra kötelez, hogy kitartsunk a szabadság, az alkotmány és a jogállam ma sokat tépázott, de örök eszméi mellett. A törvénykönyv volt mindig az egyik fegyverünk, amely nagy megpróbáltatásokon is gyakran átsegített ; ebben a magyar Corpus Iurisban tükröződnek a nemzeti lélek nagy vívódásai és vál­ságai, de nagy értékeié s alkotásai is. Mi nem dobhatjuk el ezeket az értékeket, nem tagadhatjuk meg a mult alkotásait, hanem azokra kell építeni az igazság és jog fáklyájától vezetve, a magyar jövőt. A jogeszme örök értékű eszme. Átmenetileg elhalványod­hatik, félreismerhetik. De a jogérzéket Isten oltotta belénk s annak kiirtása az ember lealacsonyodását jelentené. Ha nem len­nének tiszteletben tartott jogaink, az ember elvesztené öncélú­ságát, a polgár valóban csak alattvalóvá, rabszolgává, gép­alkatrésszé válna. Az emberi méltóság megőrzését, földi rendel­tetésünk betöltését, a közügyekre való befolyást csak a jog, a jogrend és az alkotmány biztosíthatja ; ezért a jog oda tar­tozik az emberiség rendjének nélkülözhetetlen alapelvei közé. Nem koreszme, de örökös eszme, amelynek ma csak az ad kor­szerűséget, hogy több évtizedes háttérbe szorítás után, az erő­szak és önkény korszaka után vissza kell állítani becsületét, hogy ismét elfoglalhassa helyét az államok belső életében és uralkodóvá legyen az államok nemzetközi viszonyaiban is. Ha tehát az eljövendő kor irányelveiről gondolkozunk, reá kell mu­tatnunk a jogeszme jelentőségének szükséges és elkerülhetetlen megerősödésére.2 Ügy érezzük, hogy azon fordul meg az em­beriség békéje, nyugalma, hegy a jogeszme ismét tündököljön, a jogrend tekintélye helyreálljon és a jogállam szatadsága és biztonsága adjon éltető levegőt. 1 Deák és Apponyi jogászi szellemét részletesebben jellemeztem a Deák Ferencről tartott emlékbeszédben (Országút, II. évf. 9. sz. 1936 november) és a Szent István Akadémián «Apponyi mint közjogász* C men tartott székfoglalómban. 2 V. ö. Krisztics Sándor : A jog mint társadalmi irányeszme. (Pannónia Könyvtár, 53. sz. 1942.)

Next

/
Thumbnails
Contents