Társadalomtudomány, 1943 (23. évfolyam, 1-5. szám)

1943 / 4-5. szám - Időszerű jogbölcseleti kérdések

^IDŐSZERŰ JOGBÖLCSELETI KÉRDÉSEK. I. A jogbölcselet mai általános szellemtörténeti helyzetét a) az ismeretelméleti kiindulás kizárólagos uralmának megszűnése és b) a pozitivista irányzat hanyatlása jellemzik. Az az elképzelés, hogy először okvetlenül a jog fogalmát kell megállapítanunk és az elvont jogfogalomból tisztára logikai okoskodás útján a jogbölcselet hiánytalanul zárt rendszerét lehet megszerkeszteni, amely rendszer kész megoldásokat tartalmaz a jogélet minden kérdése tekintetében, véglegesen megbukottnak tekinthető. E felfogás legtekintélyesebb képviselője : Kant szemére vetette a jogászoknak, hogy évszázadok óta sikertelenül kutatják a jog fogalmát. Eljárása akkor lett volna jogosult, hogyha az ő ismeretelméleti módszeréről nem derült volna ki, hogy az tisztára az exakt tudományra van szabva és a szellemi tudományok annak úgyszólván semmi hasznát sem vehetik. Kant jogbölcselete viszonylagos gyengeségének magyarázata ebben keresendő. — A régi vágású társadalomtudományból a természettudományi szabatosságra törekvő és az ismeretelméleti módszerekkel közeli rokonságot tartó új módszer folytán, amely a társadalmat természeti jelenségnek tekintette s a róla szóló tudományt szociális fizikának nevezte : lett a modern I szociológia. Ez sem találta ugyan meg a társas együttélés feltétlen érvényű természeti törvényeit, de azokat a maga törvényszerűségeivel legalább megközelítette. A jog világában e módszertani kísérlet sem vált be, amiből az a tanulság, hogy a jó öreg Aristoteles közhely számba menő tételét, amely szerint a módszert a tárgy természetéhez kell igazítani, a jogbölcseletnek sem lehet figyelmen kívül hagyni. Persze, hogy van, mégTársadalomtudomány. 25