Társadalomtudomány, 1943 (23. évfolyam, 1-5. szám)

1943 / 4-5. szám - A jogeszme alkonya?

378 EGYED ISTVÁN volt hivatva teremteni. Államiságunk fejlődésére a keresztény világnézetnek döntő befolyása volt, hiszen Szent István államalkotása a kereszténység elvein nyugodott és fiához intézett Intelmei az erkölcsi elvek döntő szerepét mutatják. E keresztény felfogás volt a kiinduló pontja az állam alkotmányos irányú alakulásának is. Verbőczy Hármaskönyve a jog fogalmát az erkölcs alapjára építi. E jogrendszer erkölcsi erejét mi sem mutatja jobban, minthogy minden kényszer nélkül jött létre, maradt érvényben és lett összetartó kapocs az erkölcsi elvek ellenére szétszakított magyar haza részei között. A magyar nemzet mindig a szabadság és alkotmányosság tántoríthatatlan híve volt, a nemzet befolyását a közhatalomra az országgyűlés és a vármegyei önkormányzat útján érvényesítette. A magyar alkotmányfejlődés szakadatlan ; mi alkotmányunkat soha félre nem dobtuk, ki nem cseréltük, azt forradalom soha fel nem forgatta, az sohasem vált «koreszmék» egyszerű függvényévé. Koreszmék helyett a magyar nemzet életfelfogását tükrözi, századokon át kifejlődött életrendjét foglalja keretbe. Hogy a jogszabály nem feltétlenül jogos szabály, arra meggyőzően mutatott reá nálunk már Kossuth Lajos, mondván : «Jog, törvény, — nem mindig egyértelmű. Lehetnek, vannak jogtalan törvények is».«. . . oly törvényekről is tud a történelem, amelyek valóságos államcsínyek.» «... a tirannizmusnak nem ismerem veszélyesebb nemét, mint amely törvény iránti engedelmességre hivatkozva, rontja meg a törvényt s dönti meg az alkotmányt. »* Másutt azt mondja Kossuth : «a polgári szabadság abban áll, hogy önkénynek nem, hanem a mi hozzájárulásunkkal alkotott törvénynek igenis engedelmeskedni tartozunk : szabad ember tehát szereti a kormánynak törvényszerű erejét, mert ettől várja jogainak, ettől azon szabadságának oltalmát, amely a nemzet törvényei iránti engedelmességgel ugyanazonos .. . Mert mi legyen szent, ha hogy a törvény nem szent? . . . Uraim ! aki törvényt nem ural, az vagy előbb-utóbb anarchiába vész el, vagy mást uraland. Pedig csak a törvény uralma nem nyom. Minden más — járom ; ez szabadság !» «És a látványok leg1 A jog és törvény viszonyát az igazságszolgáltatásban beható vizsgálat tárgyává teszi újabban Irk Albert (Pannónia Könyvtár, 65. szám. 1943.)