Társadalomtudomány, 1943 (23. évfolyam, 1-5. szám)
1943 / 4-5. szám - A jogeszme alkonya?
A JOGESZME ALKONYA? 377 2. megvalósítani a társadalom egységét és védeni a családot; 3. elismerni a munka méltóságát és jogait; 4. helyreállítani a jogrendet és 5. keresztény szellemű államéletet és államvezetést kialakítani. Látjuk tehát, hogy a pápa a jognak a mai világválság rendezésében milyen döntő szerepet biztosít. Ami különösen a jogrend újjáépítését illeti, fel kell szerinte szabadítani a jogérzéket a pozitivizmus és haszonelvűség hátrányos befolyásától és fel kell ébreszteni «az emberekben az Isten legfőbb uralmán nyugvó és minden emberi önkénytől megóvott jogrend tudatát». Az Isten által alkotott jogrendből folyik az ember joga a jogbiztonsághoz. A jogrend az ember viszonyát embertársaihoz és hatóságokhoz világosan megállapítja és az ember elidegeníthetetlen jogait megvédi minden emberi hatalom támadása ellen. A jogrend feltételei : a) olyan bíróság, amely csak a jogszabályok alapján ítél; b) világos jogszabályok, amelyeket népi érzésre és hasznossági tekintetekre hivatkozással nem lehet felforgatni ; c) annak elismerése, hogy az állam és szervezetei az egyesek jogait sértő intézkedéseket visszavonni és jóvátételt adni kötelesek. Illetékesebb helyről és meggyőzőbben még nem hirdették meg a jognak ezt a felmagasztalását. És meg vagyunk győződve, hogy ez a meghirdetés az emberiség közös vágyát és reményét fejezte Isi. Ha nem alacsonyítjuk le a jogot önkényes, az erkölcsi alapelveket sértő rendszerek eszközévé, ismét el fogja nyerni az emberi társadalomban azt a tekintélyt, amely alkalmassá teszi nagy, nemes feladatainak betöltésére. A jogrend, a jogállamiság és az alkotmány fogalmai ismét visszanyerik vonzó erőiket és így ismét teljesíteni tudják az igazság, az egyéni jólét és az emberi haladás érdekében nélkülözhetetlen hivatásukat. A magyar nemzet mindig a jog és törvényesség alapján állt. Egyrészt nem kívánt túlterjeszkedni a természet által részére kijelölt határokon, másrészt e határokon belül a népek békés együttélésének programmját vallotta. Szabadságáról és függetlenségéről soha le nem mondott, e javakért évszázadokon át folytatott harcokat, de e szabadság részesévé tette a nem magyar ajkúakat is és más népeket leigázni soha nem akart. A pápa által küldött szentkorona erkölcsi ereje képezte az összetartó kapcsot, amely Középeurópában rendezett állami életet