Társadalomtudomány, 1943 (23. évfolyam, 1-5. szám)

1943 / 4-5. szám - A jogeszme alkonya?

376 EGYED ISTVÁN szabály megváltoztatására nem ezt az alkotmányos utat vá­lasztja, az meghamisítja a jog fogalmát ; az alkotmányosság mellőzése vagy megkerülése nyilvánvalóvá teszi, vagy legalább is azt a látszatot kelti, hogy a nemzeti akaratot akarja kijátszani vagy félreállítani. XII. Pius pápa 1942. évi karácsonyi rádióbeszédében meg­győző erővel mutatott rá a jog nagy jelentőségére a jövő tár­sadalmi rend kialakításában.1 Kiemeli, hogy «a jogrendnek nem az a rendeltetése, hogy uralkodjék, hanem hogy szolgáljon. Igyekezzék kifejleszteni és gyarapítani a társadalom életerejét céljainak dús sokféleségében. Segítse tökéletesedésre békés együttműködésben az egyes erőket és védje meg azokat meg­felelő tisztességes eszközökkel minden ellen, ami teljes érvényesü­lésüket hátrányosan befolyásolja.)) «A társadalom végső, mélyen­fekvő, szilárd és alapvető irányelveit emberi elme beavatkozása meg nem támadhatja. Letagadhatják, semmibe vehetik, meg­szeghetik, megvethetik, de soha el nem törölhetik jogi hatállyal. Bizonyos, ahogy az idők változnak, változnak az életkörül­mények is, de mégsem lehetséges teljes ür, sem tökéletes szaka­dék a tegnap és a ma joga között, népi politikai rendszerek és alkotmányok eltűnése és új jogrendek között.» «A jogrendnek . . . az a magasztos és nehéz feladata, hogy biztosítsa a békés érint­kezést mind az egyének között, mind a közületek között, mind pedig ez utóbbiak belső életében.)) Hibáztatja a pápa a jogi pozi­tivizmust, «amely pusztán emberi törvényalkotásnak megté­vesztő felségjogot tulajdonít és egyengeti az utat a törvénynek az erkölcstől való végzetes elszakadásához)). Egy nemzet, faj vagy osztály sem foglalhatja le a maga részére a jogérzéket, mint végső parancsot; sem az állam, sem valamely érdek­csoport nem lehet mentes az ellenőrzéstől és bírálattól. A sze­retet és jog között nem lehet ellentét vagy vagylagosság, hanem csak egység, mert mindkettő ugyanazon isteni szellem kisugár­zása és mindkettő az emberi szellem méltóságának megvallása. A pápai beszéd öt pontban foglalja össze az emberi tár­sadalom rendjének és megbékélésének alapelveit. Ezek a pon­tok : 1. visszaadni az emberi személy méltóságát és jogait; 1 Gállá Ferenc fordításában kiadta az Actio Catholica országos elnöksége, 1943.

Next

/
Thumbnails
Contents