Társadalomtudomány, 1943 (23. évfolyam, 1-5. szám)

1943 / 1-2. szám - Polaritás a francia jellemképben

32 ORKONYI LAJOS be az irracionalizmust sem, mert a magyar nem irracionális, de észjárása mégis homlokegyenest különbözik a racionális nyugati gondolkodástól. Sajátos racionalitást épített ki a keleti és német eszmélés. Nem hasonlít a magyarhoz, amennyiben nem történeti alkatú, de nem is nyugati, minthogy nélkülözi a világosságot és gondolatmenete nem piramis, hanem köralakú. A következtetések láncolata rendszerint nem egymás mellett, hanem libasorban halad tovább, míg végül visszatér oda ahonnan kiindul. Ilyen gondolkodás pl. a hegeli. Az igazi nyugati gondolkodás formája, amint mondottuk a piramis.1 Ez másszóval az ú. n. skolasztikus bölcseleti forma, melynek eredete Aristotelesig nyúlik vissza, és a középkorban jutott el tökéletes kifej léséig. A nyugateurópai szellem és a latin népek gondolkodása ma is rajta épül fel. A piramison a legfelső tételek a legáltalánosabbak, de egyúttal a légritkábbak is : lét, azonosság, összefüggés, különbözőség, tartalom, forma. Egészséges racionalizmus jellemzi ezt a gondolkodási formát. Továbbá a középutat is mindig megtartja. Nem vesz el a végletekben, de eljut a bizonyos végső bizonyíthatatlan alapokhoz. Legtermékenyebb talajra ez a szellem a középkor első felében talált, amikor mint sokszirmú virág legszebb színeiben pompázott. A középkor végén ugyan már elszegényedett és szőrszálhasogatásba merült, mégis egészében véve a nyugati művelődés egyik legjelentősebb komponensét szolgáltatta. E művelődésben Franciaország játszotta akkor a főszerepet. A világ szellemi központja Páris volt. «Nem mondhatjuk, hogy a középkori teológia hatalmas épülete teljesen francia elmemű, — mondja Eckhardt2 —, de seholsem művelték annyi meggyőződéssel és sokoldalúsággal, mint a párisi egyetemen. A legnagyobb kőmíves, Szent Tamás is, ki olasz születésű volt, Szent Lajos országában találta meg a szellemének legkedvezőbb atmoszférát. Mi az most már, ami ebből a hatalmas teológiai munkából a francia világossággal vonatkozásban áll? Elsősorban a skolasztikus dialektika módszere, mely az anyag 1 Noszlopi László : Világnézetek lélektana 139. 8 Eckhardt 216.