Társadalomtudomány, 1942 (22. évfolyam, 1-5. szám)

1942 / 4-5. szám - Tanulmányok egy sárközi falu társadalmáról. - Összeállította: dr. Mády Zoltán. Budapest, 1942 (A magyar táj- és népismeret könyvtára, 5. sz.) [könyvismertetés]

FOLYÓIRATOK SZEMLÉJE 6ll teleit, mondja, a fővárosból, a legkevesebbet a falutól kapja. Ezért művelődési szempontból is legtöbbet a fővárosnak, legkevesebbet a falu népének ad (341). Ez azonban nincsen jól, mert a különböző tájak népeit eltávolítja egy-mástól, s komoly gazdasági bajokhoz is vezet (pl. földművelésünk külterjessége a falusi nép tudatlansága következtében). Különösen figyelembe ajánlja a szerző a vidéki könyvtárak felkarolását, a rádió útján való népművelést, vidéki városokban egyházi szabadegyetemek létesítését, stb. Bónis György: Magyar törvény — magyar lélek (7. szám). A szerző meggyőzően mutat rá a törvény és a lélek belső kap­csolatára. Hazai törvényhizásunkat vizsgálva, tekintete annál a nagy szakadéknál áll meg, amelyet régi jogunk testében épp leg­jobb szellemeink vezetésével legnagyobb mozgalmunk törvény­hozása ütött azzal, hogy az ősiségét, úrbériséget és a királyi ado­mányrendszert eltörölte (412). A magyar lélek és a magyar törvényhozás egyensúlya azóta sem állott helyre. Az osztrák abszolutizmus idegen szellemű jogot készerített ránk. Az országbírói értekezlet a helyett, hogy ezt félre­tette volna, közvetítő álláspontra helyezkedett. Az országos gya­korlat összegyűjtése helyett idegen törvények egyszerű lefordítása lett törvényhozásunk uralkodó módszere. Egyáltalán : az országgal szemben a székesfőváros jelentősége emelkedett túlsúlyra, ami egyjelentőségü az elszegényedett és háttérbe szorult magyarság­gal szemben az asszimilált németség, szlávság és zsidóság előtérbe­nyomulásával (413). A jogi megújhodás útja : a jogtörténet és a jogi néphagyomány fokozott tanulmányozása és figyelembevétele. Martonyi János: Közigazgatásunk reformja (2. szám). Az előbbi tanulmány általános igazságai a közigazgatás spe­ciális területén is állanak — erre tanít meg bennünket ez a tanul­mány. A közigazgatás és a nemzeti társadalom nem függetlenek egymástól, állapítja meg a szerző, hanem egymással kölcsönhatás­ban lévő fogalmak (101). A kzöigazgatás minőségi problémájának kulcsa : a középosztály alakulásának kérdése. Az eszményi tisztviselő első kötelessége a magyarság igazi arculatának és helyzetének megismerése (magyarságismeret). Nemcsak a jogot, az aktákat, hanem a segítésére szoruló embere­ket is látnia kell, hogy az ügynek elintézése ne csak formális, hanem

Next

/
Thumbnails
Contents