Társadalomtudomány, 1942 (22. évfolyam, 1-5. szám)

1942 / 4-5. szám - Tanulmányok egy sárközi falu társadalmáról. - Összeállította: dr. Mády Zoltán. Budapest, 1942 (A magyar táj- és népismeret könyvtára, 5. sz.) [könyvismertetés]

6io FOLYÓIRATOK SZEMLÉJE Tavasz Sándor: Az új magyar gondolkozásmód követelményei (6. szám). Ő a mai korszellem legértékesebb tulajdonságát abban látja, hogy egész értékrendszerünket a rögzített statikus helyzetből igyekszik átvinni a folytonos megújulás dinamikájába (327). Korunk a nietzschei átértékelések kora. A nép szociológiai s a nemzet politikai fogalmát át kell vinnünk a folytonos kifejlést sürgető etika síkjába, s faji-természeti adottság mellett sajátos lelkiségben élő közösségnek fogni fel. A honfoglalás históriai tényből naponkint megújuló, élő feladattá, felelősségvállalássá válik. A honvédelem átmeneti katonai célból örök egyetemes magyar feladattá. S európaiságunk kultúrpolitikai programmból sajátos lelki egységünk szakadatlan továbbépítésévé. Erdei Ferenc: Parasztságunk legújabb alakulása (4. szám). Nem közömbös, hogy az új magyar gondolkodásmód felépítéséből a társadalom rétegei miként veszik ki részüket. A középosztály problémájára fent, Makkai tanulmányának ismertetése során, már rámutattunk. Ehhez csatlakozik a jelen tanulmány, mely úgy látja, hogy a középosztálynak «úri» középosztályból «népi» középosztállyá formálódása a «dolgozónép» irányában, a paraszti «munkaerkölcs» felé történik (213, 221). A középosztálynak a (dolgozó))-néppel szembeállításában sajnálattal ismerünk rá arra a fent hibáztatott felfogásra, amely munkának csak a tanulatlan fizikai munkát tekinti. Legalább is érthetetlen, hogy ellenkező esetben miért nem beszél a dolgozónéppel szemben dolgozó középosztályról, vagy, ha ezt nem teszi, miért kell kiemelnie, hogy a nép dolgozik, mikor végre is a középosztály ugyanezt teszi. Abban viszont igaza van a szerzőnek, hogy a ma divatos parasztrajongás nem alkalmas arra, hogy a parasztság megindult polgáriasodását előmozdítsa. Ellenkezőleg : néhány paraszti vezetőt a középosztályba emel, a parasztság tömegét viszont visszaparasztosítani igyekszik. Ilyen viszonyok közt szerencse, hogy parasztságunk körében korunk radikális mozgalmai csak szektás fertőzés alakjában éreztetik hatásaikat. Paku Imre: A magyar művelődés táji megosztása (6. szám). A szerző lényegileg az előbbi kérdés megoldásához nyújt figyelemreméltó részlet javaslatokat. Az állam legnagyobb adóbevé-