Társadalomtudomány, 1942 (22. évfolyam, 1-5. szám)

1942 / 1. szám - HOL AZ IGAZSÁG? (A bíró lélektani problémái)

5o SZABÓ JÓZSEF s miért választotta az értelmezésnek épp azt az alakját. A formák nem helyettesítik, nem is fejtik meg az igaságot, csak ama miértek mögé rejtik, ahova az emberek általában már nem is próbálnak utána menni. Ez azonban túl gyakorlati megoldás. Aki szeret gondolkozni, nem állhat meg a miértek szaiszi fátyla előtt. Ha pedig ezt fellebbenti, az emberi alanyiság legmélyebb kérdései előtt találja magát. Az igazság kérdése tehát nem jogi, nem logikai, nem etikai, nem metafizikai, hanem mélylélektani probléma. Ebből is látszik, milyen hamis úton jár az a.felfogás, amely az igazságban valami egészen általános, elvont, személytelen, racionális elvet, fogalmat lát, amit a szeretet tudattalan, személyes, konkrét elvével állít szembe.1 Hiszen nincs személyesebb, konkrétebb, aracionálisabb probléma, mint az igazság. S ha igazságérzetünket és szeretetünket szembenállónak érezzük, biztos, hogy az egyik megcsal bennünket. «Abból kell kiindulnunk, hogy a józan ész és a becsületes szív parancsolatja a törvény paragrafusai között mindig megbújik valahol. A törvényszakaszok rideg szavai az élet rögein talán botorkálnak hellyel-közzel, de bölcseséggel és helyes jogérzékkel mindig lehet őket egyenes és szilárd útra vezetni, ahol az igazság méltányosság is, és a jog nem elvont elveket, de a való életet oltalmazza ártalmas erők árja ellen. »2 Lássunk mélyebben az álarcoknál. Az igazság bennünk van, és nem a definíciókban. A definíciók nem viszik előbbre a bírót. Még a legmesteribb meghatározás is, mint a Platoné,3 amely szerint az igazság a sajátjával való rendelkezés és a maga 1 Ezt teszi pl. E. Brunner : Das Gebot und die Ordnungen. Entwurf einer protestantisch-theologischen Ethik. (Verlag v. J. C. B. Mohr/P. Siebeck). Tübingen. 1932., 437. 1. Helyesen mondja viszont R. Stammler : Lehre, 85. 1., hogy az igazság szeretet nélkül üres, a részvét helyes szabályozás nélkül vak. Helyesen Heller : Igazságosság és jog, IV. 125. 1., Finkey : Törvénysértés, 269. 1. és G. del Vecchio : i. m. 392. 1. is. * Rakovszky Iván : A közigazgatási bíróság hivatása. Közigazgatástudomány. IV. évf. (1941), 173. 1. 8 Platón : Állam. IV. k. X. fej. 433. E. V. ö. : Horváth : Die Gerechtigkeitslehre des Sokrates und des Platón. Zeitschrift für öffentliches Recht. Bd. X. (1930), 267. s köv. 1.