Társadalomtudomány, 1942 (22. évfolyam, 1-5. szám)

1942 / 4-5. szám - Tanulmányok egy sárközi falu társadalmáról. - Összeállította: dr. Mády Zoltán. Budapest, 1942 (A magyar táj- és népismeret könyvtára, 5. sz.) [könyvismertetés]

6o4 KÖNYVISMERTETÉSEK és az egymás helyzetét, művelődési javait, — hogy az így létrejövő poláris viszonyból új szerkezetű társadalom s új, magyarabb s egyszersmind európaibb kultúra születhessék. Tehát : 3. kutatásra, nevelésre, segítésre. Az utolsó programmponttal a mi szempontunkból mindjárt végezhetünk is. A kollektív társadalomkutatás, bár eredményei minden társadalomfejlesztés számára kiindulópontok, a gyakorlati segítés megvalósítását nem igényelheti, nem is igényelte. Ez az országos politika dolga, esetleg megfelelő célú társadalmi tömörüléseké. A kutatási és nevelési célkitűzés sajátosan keveredik az Államtudományi Intézet Táj- és Népkutató osztálya szervezetében és működésében. Az intézmény neve, továbbá valamennyi kiadványának témája jól mutatja a tudományos kutatás igényét. Viszont az a tény, hogy az intézetnek csak egy-két teljes munkaerővel rendelkezésre álló tisztviselője van, a (nyilván anyagiak miatt) kicsiny könyvtár, a kutatótáborok kis száma, szóval a szervezeti és anyagi keretek szűk volta, már eleve kétkedővé tesz a kollektív munkával szemben. S mint a fenti ismertetés mutatja, a kétségeket az eredmények nem oszlatják el. Az említett kemsei kutatócsoport kivétel volt, normává nem vált. A mostani anyagi megalapozással, a kevés hivatásos tisztviselővel, az Osztály teljesértékű munkát nem végezhet, legfeljebb fokozhatja eddigi eredményeit, ha munkáját térben, témában összpontosítja. Az ifjúság nevelését, mint célkitűzést, az Osztály alapítói és vezetői mindig hangoztatták, hivatalosan is. E tekintetben kétségtelenül komoly eredményekről beszélhetünk. Az eddig megszervezett kutatótáborok a résztvevők társadalmi látását, műveltségét nagy mértékben gazdagították, különösen a középosztályból származottakét. — A keretek szűk volta miatt ez a nevelés csak az egyetemi ifjúság egy kisszámú csoportjára szorítkozhatott ; tehát egy kicsit elitnevelés jellege volt. Elmondható ugyanez a középiskolai táj- és népkutató munkáról is, mely a kultuszkormány hivatalos kezdeményezésére a Tájés Népkutató osztállyal szellemi kapcsolatban több vidéki középiskolában elkezdődött. Fiatal tanulókról lévén szó, valószínű, hogy ezt a munkát elsősorban nevelési célzattal kezdeményezték s a kutatás inkább csak eszközszerepet kapott a cél szolgálatában. Vannak a munkának szép eredményei is, pl. a debreceni ref. gimnáziumban (1. a fenti sorozat Végh József-szerkesztette füzetét : Táj- és népkutatás a középiskolában). Az ország valamennyi közép-