Társadalomtudomány, 1942 (22. évfolyam, 1-5. szám)

1942 / 4-5. szám - Notter Antal Emlékkönyv. Dolgozatok az egyházi jogból és a vele kapcsolatos jogterületekről. Szerkesztették: Angyal Pál, Baranyay Jusztin, Móra Mihály. Budapest: Szent István-Társulat, 1941 [könyvismertetés]

KÖNYVISMERTETÉSEK 599 nősen Serédi Jusztinián hercegprímás közbenjárása következté­ben —, bár a múltnál szerényebb formában, de továbbra is fenn­maradt nálunk. Beresztóczy Miklós a hercegprímási főszentszékkel, e sajátságosan magyar egyházjogi intézménnyel foglalkozik. Bruck­ner Győző a magyarhoni ev. egyházjog fejlődésének legújabb vezér­elveit ismerteti, amint azok az 1934—37-iki egyházi törvényekben megnyilvánulnak. Eckhart Ferenc a praecedentia kéidéseit ismer­teti a magyar rendi országgyűlésen és arra a következtetésre jut jogtörténeti tanulmányában, hogy a tulajdonképeni közjogi kér­désben végeredményben az egyházi jognak szabályai érvényesül­tek hazánkban. Pius Ciprotti klasszikus latin nyelven írott tanul­mányában a magyar apostoli királyt megillető ius nominandi-val foglalkozik. Ugyané kérdést taglalja Galla Ferenc, aki Simándi István erdélyi püspök pápai kinevezésének ügyét sok érdekes jog­történeti adattal megvilágítván, leszögezi, hogy egészen sajátos és az egyetemes Egyházban egyedülálló felfogás szerint a magyar királyt, mint legfőbb kegyurat és a Szent Istvánnak adott pápai kiváltságok örökösét a püspöki kinevezés joga illette meg, míg a pápák csupán a királyi kinevezés megerősítésének és a választott püspökök püspökké szentelésének a jogát tartották fenn maguk nak. Bár a Szentszék sohasem ismerte el e Werbőczy által is jogi formába öltött kegyúri jognak ilyen mélyreható értelmezését, azon­ban az idők és a körülmények nyomása alatt elfogadta a királyi jelölés vagy bemutatás jogát, mint olyan pápai kiváltság gyakor­lását, amelyet a pápák nem vontak vissza. Érdekesen kiemeli, hogy Simándi püspök ügyével kapcsolatban Pázmány Péter milyen erélyesen állott a hagyományos magyar álláspont mellé. Idevág Pier Silverio Leicht tanulmánya, amely Bertold kalocsai érseknek aquileiai pátriárkává történt kinevezése ügyével foglalkozik. Arturo Carlo Jemolo olasz nyelven értekezik a szerzetesek jogállásáról Olaszországban. Kérészy Zoltán a Magyar Szent Korona uralma alá visszatért területek egyházigazgatásának a változott viszonyok­hoz képest megvalósítandó rendezését mind nemzeti, mind vallási és kulturális tekintetben igen nagy fontosságú egyházpolitikai fel­adatnak tekinti. Kolosváry Bálint a református egyházi törvény­kezéshez hoz széljegyzeteket. A bírósági szervezet és hatáskör, a jogorvoslatok, valamint a jogszolgáltatás egységének kérdéseivel foglalkozik. Kumorovitz L. Bernát Audientia, praesentia című jog­történeti tanulmányában érdekes világot vet többek között régi királyi okleveleink tartalmára. Megállapítja, hogy II. Gézától csak egyetlen olyan királyi oklevelünk van, amely nem az Egyház részére

Next

/
Thumbnails
Contents