Társadalomtudomány, 1942 (22. évfolyam, 1-5. szám)

1942 / 4-5. szám - Notter Antal Emlékkönyv. Dolgozatok az egyházi jogból és a vele kapcsolatos jogterületekről. Szerkesztették: Angyal Pál, Baranyay Jusztin, Móra Mihály. Budapest: Szent István-Társulat, 1941 [könyvismertetés]

KÖNYVISMERTETÉSEK 599 nősen Serédi Jusztinián hercegprímás közbenjárása következtében —, bár a múltnál szerényebb formában, de továbbra is fennmaradt nálunk. Beresztóczy Miklós a hercegprímási főszentszékkel, e sajátságosan magyar egyházjogi intézménnyel foglalkozik. Bruckner Győző a magyarhoni ev. egyházjog fejlődésének legújabb vezérelveit ismerteti, amint azok az 1934—37-iki egyházi törvényekben megnyilvánulnak. Eckhart Ferenc a praecedentia kéidéseit ismerteti a magyar rendi országgyűlésen és arra a következtetésre jut jogtörténeti tanulmányában, hogy a tulajdonképeni közjogi kérdésben végeredményben az egyházi jognak szabályai érvényesültek hazánkban. Pius Ciprotti klasszikus latin nyelven írott tanulmányában a magyar apostoli királyt megillető ius nominandi-val foglalkozik. Ugyané kérdést taglalja Galla Ferenc, aki Simándi István erdélyi püspök pápai kinevezésének ügyét sok érdekes jogtörténeti adattal megvilágítván, leszögezi, hogy egészen sajátos és az egyetemes Egyházban egyedülálló felfogás szerint a magyar királyt, mint legfőbb kegyurat és a Szent Istvánnak adott pápai kiváltságok örökösét a püspöki kinevezés joga illette meg, míg a pápák csupán a királyi kinevezés megerősítésének és a választott püspökök püspökké szentelésének a jogát tartották fenn maguk nak. Bár a Szentszék sohasem ismerte el e Werbőczy által is jogi formába öltött kegyúri jognak ilyen mélyreható értelmezését, azonban az idők és a körülmények nyomása alatt elfogadta a királyi jelölés vagy bemutatás jogát, mint olyan pápai kiváltság gyakorlását, amelyet a pápák nem vontak vissza. Érdekesen kiemeli, hogy Simándi püspök ügyével kapcsolatban Pázmány Péter milyen erélyesen állott a hagyományos magyar álláspont mellé. Idevág Pier Silverio Leicht tanulmánya, amely Bertold kalocsai érseknek aquileiai pátriárkává történt kinevezése ügyével foglalkozik. Arturo Carlo Jemolo olasz nyelven értekezik a szerzetesek jogállásáról Olaszországban. Kérészy Zoltán a Magyar Szent Korona uralma alá visszatért területek egyházigazgatásának a változott viszonyokhoz képest megvalósítandó rendezését mind nemzeti, mind vallási és kulturális tekintetben igen nagy fontosságú egyházpolitikai feladatnak tekinti. Kolosváry Bálint a református egyházi törvénykezéshez hoz széljegyzeteket. A bírósági szervezet és hatáskör, a jogorvoslatok, valamint a jogszolgáltatás egységének kérdéseivel foglalkozik. Kumorovitz L. Bernát Audientia, praesentia című jogtörténeti tanulmányában érdekes világot vet többek között régi királyi okleveleink tartalmára. Megállapítja, hogy II. Gézától csak egyetlen olyan királyi oklevelünk van, amely nem az Egyház részére