Társadalomtudomány, 1942 (22. évfolyam, 1-5. szám)

1942 / 4-5. szám - Notter Antal Emlékkönyv. Dolgozatok az egyházi jogból és a vele kapcsolatos jogterületekről. Szerkesztették: Angyal Pál, Baranyay Jusztin, Móra Mihály. Budapest: Szent István-Társulat, 1941 [könyvismertetés]

596 KÖNYVISMERTETÉSEK a nemzetközi jog. A nemzetközi jog fogalma tehát elválaszthatatlan kapcsolatban áll az államok társadalmának tényleges valóságával, amiért itt is áll a tétel, hogy «qui dit société, dit droit». Az új jognak kialakulására viszont döntő befolyása a katolikus Egyház tudós szerzeteseinek volt és ezek sorában is a legelső helyen Fiancisco de Vitoria-nak, a salamancai egyetem tudós tanárának. A spanyol riemzetközi jogi iskola tagjai — mindannyian egyházatyák és skolasztikus szerzetes tudósok képezik ki és hozzák ki először tudatos formában a modern ius gentiumnak, az igazi népek jogának az igazságosság lángjától átlényegesült —s a mai korban, sajnos, sokszor figyelmen kívül hagyott — első tételeit. Ez egyházi férfiak négy forrásból, mégpedig a keresztény erkölcstanból, az általános filozófiából, a kánonjogból és a római jogból merítették azokat az igazságokat, amelyeket az államok társadalma jogrendjének szolgálatában jogtételekként felismertek. Illés József a Nova donatio (új adomány) jogi természetéről írott jogtörténeti tanulmányában szintén az egyházi és a világi jog szoros összefüggését és kölcsönhatását emeli ki. Werbőczyre hivatkozva megállapítja, hogy a régi magyar magánjognak — különösen a családi jognak — integráns része a kánonjog. Móra Mihály a házassági kereseti jog eredete és kialakulása című dolgozatának jogtörténeti áttekintést nyújtó részében tisztázni kívánja — többek között — azt a kérdést, hogy a kereszténység fellépésének ténye és ezzel kapcsolatban az a hatalmas szellemi erő, amelyet a kereszténység alatt értünk, milyen befolyást gyakorolt a római és zsidó jogra a házasság fogalmának tisztázása, annak egy magasabb szellemi szférába való emelése szempontjából. Vizsgálja, hogy milyen mértékben és mikor sikerült az Egyháznak a középkor folyamán elfogadtatnia a házasság felbonthatatlanságának a jus divinumban gyökerező elvét. Visky Károly a kereszténység és a római jog felelősségi rendszere című tanulmányában az új keresztény szemléletnek átütő befolyását vázolja a gondosság és gondatlanság fokozatainak spirituális eszmetartalmat felölelő kialakításánál. Kiemeli, hogy a keresztény szemlélet — az eredeti klasszikus római jogi felfogással szemben — a szubjektív vétkesség elvét hangsúlyozza és a vis maior-t az erkölcsi tartalommal bíró gondossági kötelességhez viszonyítja. Megállapítja, hogy Justinianus kodifikációjára részben a felhasznált forrásművek, részben a kompilátorok interpolációs tevékenysége révén a keresztény szellem jelentős befolyással volt és erőteljesen éreztette hatását. A világi jognak az egyházi jogra gyakorolt hatása körében a