Társadalomtudomány, 1942 (22. évfolyam, 1-5. szám)

1942 / 4-5. szám - Notter Antal Emlékkönyv. Dolgozatok az egyházi jogból és a vele kapcsolatos jogterületekről. Szerkesztették: Angyal Pál, Baranyay Jusztin, Móra Mihály. Budapest: Szent István-Társulat, 1941 [könyvismertetés]

KÖNYVISMERTETÉSEK 595 amelyeknek áthidalása a mai jogunkban is nagy nehézségeket okoz.» A spirituális beállítottság irányvonalába esik Trikói József tanulmánya az isteni életről, amely alatt az ember hősi életét érti. mint amilyen Meüchdr Kálmán szerint Krisztus közkatonáinak küzdelmes élete. Itt említhetjük — utoljára, de nem utolsónak — Zöldy Miklós finomveretü tanulmányát a büntetőjog spiritualizálódási irányáról. Szerinte a büntetőjog ideológiai fejlődésének jövő irányát a materiális felfogásból a spiritualizálás felé haladásban figyelhetjük meg. Minél inkább bocsátja gyökereit a tételes büntető jogrendszer az erkölcsi rend talajába, annál inkább hatódik át a lelkiség friss elemeivel. Az anyagias — főképen a vagvoni érdekeket szolgáló — büntetőjogi szemlélet ezáltal elfinomul, a jogrendszer az élet mélységeiből merített nemesebb eszmetartalommal telik meg. Egyszóval a világi büntetőjog az egyházi — kánoni — jog felé közeledik, amelynek spirituális-ideológiai ősforrásától a materiális-liberális korban meglehetősen eltávolodott. Az egyházi jognak a világi jogra gyakorolt hatását több dolgozat taglalja. Degré Alajos a magyarországi szentszékek gyakorlatáról ír a protestánsok köteléki pereiben, amint az 1786-ig történt. E szentszékek — különösen a közrend helyreállítása után — feladatuk magaslatára emelkedvén, az általuk alkalmazott jogszabályokon belül mindig találtak lehetőséget az erkölcsi rend védelmére és a méltányosság alkalmazására. Gajzágó László a nemzetközi jog eredetéről írott, önmagában véve is hatalmas kötetre való tanulmányában a nemzetközi jognak római és keresztény összefüggéseire utal, különösebb tekintettel a spanyol nemzetközi iskolára. Amint az emberi törvényt az emberek együttélése, úgy a nemzetközi jogot az államok együttélése, társadalma hozta létre, mégpedig ez utóbbit a történelmi fejlődés során elég későn, mindössze az újkor hajnalán. Amíg Róma egyetlen központja és súlypontja volt az akkori világnak, az általa létesített egyhatalmi rendszer mellett egyáltalában nem lehetett szó nemzetközi jogról. Csak mikor ez az egység kettősséggé vált a római szent birodalomban, illetőleg bekövetkezett a nagy nyugati szakadás, a reformáció, és a felfedezések kitágították a lakott világ földrajzi határait, lett \*ége az egységet jelentő Pax Romana-nak, illetőleg a Pax Christiana-nak is. Ekkor alakulnak ki a szervesen egységesült új nemzeteket a maguk egészében felölelő és kifelé is így képviselő modern államok és ilyenmódon az államok társadalmának körén belül és annak, illetőleg tagjainak számára szükségképen keletkezik egy új jog is : az államok társadalmának a joga, vagyis