Társadalomtudomány, 1942 (22. évfolyam, 1-5. szám)

1942 / 4-5. szám - Notter Antal Emlékkönyv. Dolgozatok az egyházi jogból és a vele kapcsolatos jogterületekről. Szerkesztették: Angyal Pál, Baranyay Jusztin, Móra Mihály. Budapest: Szent István-Társulat, 1941 [könyvismertetés]

KÖNYVISMERTETÉSEK 595 amelyeknek áthidalása a mai jogunkban is nagy nehézségeket okoz.» A spirituális beállítottság irányvonalába esik Trikói József tanulmánya az isteni életről, amely alatt az ember hősi életét érti. mint amilyen Meüchdr Kálmán szerint Krisztus közkatonáinak küzdelmes élete. Itt említhetjük — utoljára, de nem utolsónak — Zöldy Miklós finomveretü tanulmányát a büntetőjog spirituali­zálódási irányáról. Szerinte a büntetőjog ideológiai fejlődésének jövő irányát a materiális felfogásból a spiritualizálás felé haladás­ban figyelhetjük meg. Minél inkább bocsátja gyökereit a tételes büntető jogrendszer az erkölcsi rend talajába, annál inkább ható­dik át a lelkiség friss elemeivel. Az anyagias — főképen a vagvoni érdekeket szolgáló — büntetőjogi szemlélet ezáltal elfinomul, a jogrendszer az élet mélységeiből merített nemesebb eszmetarta­lommal telik meg. Egyszóval a világi büntetőjog az egyházi — kánoni — jog felé közeledik, amelynek spirituális-ideológiai ősfor­rásától a materiális-liberális korban meglehetősen eltávolodott. Az egyházi jognak a világi jogra gyakorolt hatását több dol­gozat taglalja. Degré Alajos a magyarországi szentszékek gyakor­latáról ír a protestánsok köteléki pereiben, amint az 1786-ig tör­tént. E szentszékek — különösen a közrend helyreállítása után — feladatuk magaslatára emelkedvén, az általuk alkalmazott jog­szabályokon belül mindig találtak lehetőséget az erkölcsi rend védelmére és a méltányosság alkalmazására. Gajzágó László a nemzetközi jog eredetéről írott, önmagában véve is hatalmas kötetre való tanulmányában a nemzetközi jognak római és keresz­tény összefüggéseire utal, különösebb tekintettel a spanyol nem­zetközi iskolára. Amint az emberi törvényt az emberek együtt­élése, úgy a nemzetközi jogot az államok együttélése, társadalma hozta létre, mégpedig ez utóbbit a történelmi fejlődés során elég későn, mindössze az újkor hajnalán. Amíg Róma egyetlen köz­pontja és súlypontja volt az akkori világnak, az általa létesített egyhatalmi rendszer mellett egyáltalában nem lehetett szó nemzet­közi jogról. Csak mikor ez az egység kettősséggé vált a római szent birodalomban, illetőleg bekövetkezett a nagy nyugati szakadás, a reformáció, és a felfedezések kitágították a lakott világ földrajzi határait, lett \*ége az egységet jelentő Pax Romana-nak, illetőleg a Pax Christiana-nak is. Ekkor alakulnak ki a szervesen egysége­sült új nemzeteket a maguk egészében felölelő és kifelé is így képviselő modern államok és ilyenmódon az államok társadalmá­nak körén belül és annak, illetőleg tagjainak számára szükségképen keletkezik egy új jog is : az államok társadalmának a joga, vagyis

Next

/
Thumbnails
Contents