Társadalomtudomány, 1942 (22. évfolyam, 1-5. szám)

1942 / 4-5. szám - VITA A TÁRSADALOMFILOZÓFIÁRÓL

FIGYELŐ 56; Dékány előadása után Horváth Barna olvassa fel hozzászólását, mely kevésbbé volt válasz vagy vitairat, mint inkább a hozzászóló álláspontja a kérdés feltevése tekintetében. Ó a társadalomelméleti kutatás neházségeire kíván rámutatni. Két dologban van eltérő véleménye: i. A szociológiát nem helyes élesen megkülönböztetni a társadalomfilozófiától, mert a lét és b mérték egyaránt filozófiai elméleten alapszik, tehát csak társa dalmi szaktudományokról és társadalomelméletről lehet szó. 2. A kauzális szociológiától, tehát valóságtudományként művelt társadalomtudománytól nem vár komoly eredményt. Az eddigi meddőség oka, hogy a társadalmi változás és helyesség törvényeit nem tudták bizonyítani s a jövőben sincs rá remény. A társadalom csak lelkünkben élő kép «bizonyos természeti elemeknek bizonyos érték-szempontok általi összefogottságáról.» Az alapvető társas élmény egyik elemét (a társat) nem éljük át közvetlenül, ami a kép utópisztikus jellegére vezet. A társadalomképben értékszempontok valósulnak természeti elemekben. A társadalomértékek valósulása tehát, egyszerre tények és értékjelenségek, ezért kauzális módszerrel meg nem fogható. A társadalmi változás mindig a helyesség kérdése is, ami szintén a kauzális módszer ellen szól Az eddigi eredménytelenség innen van. A kauzális módszer hitele a szerző szerint a természetudománybant is megingott. Mit várhat }őle a szociológiában, hol az okozatos tényezők áttekinthetetlenek? A társadalomelmélet irodalma egymásnak ellentmondó s jórészt selejtes tömkeleg. Ritka a tiszta tudományos szándék és képesség, túlsók a gyakorlati szempont. A kutatást a szubjektivitások tömege befolyásolja. A tiszta tudományos kutatás kockázatos és veszélyes. Hatalom, tekintélyek fenyegetik. Tudományos fezőröls tolják félre, élősdiek hemzsegnek körülötte. Az új felfogásokat a tévesnek, sőt veszélyesnek bélyegzik, sokszor üldözik is. A kutatást szinte lehetetlenné teszi, hogy a kutató benne van a kuta tandóban. (Osztályhelyzet.) Másik akadály, hogy a társadalon; csak lelkünkben élő kép, mit magunk alakítunk. Esetleg nincs is számunkra társadalom. Lehet, hogy a társadalmi történés igazi értelme a széteső (részint valóság, részint érték) képeknek kiegyensúlyozása, vagy talán a szükségszerűség és szabadság kiegyensúlyo zása. Talán a szociális történés nem más, mint a valóság, a helyesség és a megismerés összhangjára való törekvés. Az okozati kutatás kudarca után a statisztikai valószínűség társadalomtudományi módszerétől vár az előadó jobb eredményeket.