Társadalomtudomány, 1942 (22. évfolyam, 1-5. szám)

1942 / 1. szám - HOL AZ IGAZSÁG? (A bíró lélektani problémái)

46 SZABÓ JÓZSEF a törvény egyik pontjának azt az előírását, hogy a házasságból született vagy születendő gyermekek közül egyik se legyen a törvény értelmében zsidónak tekintendő, miként kell értelmezni akkor, ha a házasság megszűnt, a nélkül, hogy belőle gyermek származott volna. A törvény nem mondja meg, hogy ilyenkor a feltételt vagy a nem zsidóvá minősülést kell-e elejteni. A bíróság (1696. közig. E. H.) az utóbbit ejti el, s ezzel a zsidó fogalmát ismét kiterjeszti. Az sem tűnik ki világosan a törvényből, hogy a gyermektelen házasságnak csak a törvény életbeléptekor kellett-e még fennállania vagy az ügy elbírálásakor is. A bíróság 30. közigazgatási jogegységi megállapodásában e tekintetben is a szigorúbb álláspontot foglalta el. A kiterjesztő magyarázat ezekben az esetekben ellentétben áll ugyan az értelmezés formális logikai szabályaival. Érthetővé válik azonban, ha meggondoljuk, hogy a bíróság ezekben az ügyekben két igazságot mért össze egymással: a társadalom igazságát, amit ez a törvény védeni akart s a zsidóság különigazságát. S az előbbit találta súlyosabbnak. Társadalmi osztályok és hivatásrendek igazságai is szembekerülhetnek mind egymással, mind a társadaloméval vagy a nemzetével. Munkaügyi törvényeink (1937 : XXI. t.-c, 1940 : XV. t.-c.) ma már intézményesen védeni igyekeznek a gazdaságilag gyengébb osztályokat az erősebbekkel szemben. A konkrét esetekben azonban, mint Mikos Ferenc1 rámutat, igen sokszor a gazdaságilag gyengébb osztályhoz tartozó fél a gazdaságilag erősebb, és megfordítva. Ilyenkor a törvényhozás elvileg igazságos törekvése a konkrét esetben igazságtalannak bizonyulhat, s a bíró magasztos feladata annak eldöntése, hogy a tételesjog engedte korlátokon belül az egyik vagy a másik osztály vagy fél igazságát emelje-e érvényre. Mikos2 ilyen esetekre a szociális igazság eszményét állítja követendő mintaképül a bíró elé, amely azt követeli szerinte, hogy a nemzet életében értékes teljesítménnyel résztvevő minden közösség és egyén megkapja a közösségi élet eredményeiből a nemzet életében betöltött 1 Mikos : i. m. 211. 1. 2 Mikos : i. m. 223. 1. Hasonlóan Balog A. : i, m. 8 (210) 1., Túry S. K. : Igazságellenes tényezők; 216 (190) s köv. 1.