Társadalomtudomány, 1942 (22. évfolyam, 1-5. szám)

1942 / 1. szám - HOL AZ IGAZSÁG? (A bíró lélektani problémái)

HOL AZ IGAZSÁG? 45 Más esetben a nemzeti és a faji közösség igazsága került egymással szembe. Ez történt pl. a zsidók közéleti és gazdasági térfoglalásának korlátozásáról szóló 1939 : IV. t.-c. alkalmazásánál. A törvény megmondja, hogy alkalmazása szempontjából kit kell zsidónak tekinteni. Tekintve, hogy a zsidók jogi helyzete a többi állampolgárokéval szemben kivételes természetű, az értelmezés általános elvei szerint a zsidó fogalmát megszorítóan kellene értelmezni. Ezzel szemben azt látjuk, hogy a közigazgatási bíróság ezt a fogalmat — néhány kivételtől eltekintve — általában kitérjesztőleg értelmezi. Pl. a törvény nem beszél arról kifejezetten, hogy a vérségileg (fajilag) nem zsidó izraelitát zsidónak kell-e tekinteni. A bíróság 14. közigazgatási jogegységi megállapodása a zsidó fogalmát ezekre is kitérj esztőleg értelmezi. Azt sem mondja meg a törvény, hogy ki a keresztyén. Ezt tágabb értelemben az enyhébb egyházi, szorosabb értelemben csak a szigorúbb állami jogszabályok rendelkezései alapján lehet eldönteni. A bíróság (1699. közig. E. H.) a szorosabb, az állami jogszabályokat alapulvevő értelmezést tette magáévá ; ámde a keresztyén fogalom megszorító értelmezésével a zsidó fogalmát nyilvánvalóan kitérj esztőleg értelmezte. Az is lényeges, hogy a bíróság az ítélkezéskori vagy pedig a zsidó vagy nem zsidó minősültség szempontjából jelentőséggel bíró házasságkötéskori állapotot veszi-e irányadóul; természetes, hogy előbbi az enyhébb, utóbbi a szigorúbb álláspont. A bíróság 15. közigazgatási jogegységi megállapodásában az utóbbit választotta, s ezzel a zsidó fogalmat ismét kiterjesztette. Az is vitás, hogy pott. V. ö. Márkus Dezső : A holtkézi törvények Magyarországon Magyar Jogászegylet! Értekezések. XIII. 1—116. Budapest. 1897., 4- , 29., 33. 1. A holtkézi törvények Magyarországon. A Magyar Jogászegyletben 1896 november 14-én és 21-én folytatott vita. XIII. 5— 120. Budapest. 1897., 3 (95) s köv. 1. (Vavrik Béla, Schwarcz Gusztáv, Csemegi Károly, Csillag Gyula, Tóth Gáspár.) Az 1896 november 28-án folytatott vita. XIII. 6—121. Budapest. 1897., 3 (137) s köv. 1. (Kobler Ferenc, Szakolczai Árpád, Márkus Dezső) ; Csemegi Károly : Az egyházi holtkéz a magyar törvények szerint. Magyar Jogászegyleti Értekezések. XIV. 1—124. Budapest. 1897., 21., 25., 34. s köv. L, Kérészy Zoltán : A jogszokás derogatórius erejének kérdése a magyar jogi irodalomban. Polner Ödön-emlékkönyv. (Acta stb. Tom. VI. 2.) Szeged. 1935- u > 367—8. 1.