Társadalomtudomány, 1942 (22. évfolyam, 1-5. szám)

1942 / 1. szám - HOL AZ IGAZSÁG? (A bíró lélektani problémái)

HOL AZ IGAZSÁG? 43 jóhiszeműen járt el, azt, hogy felmentsék. Az alsóbíróságok elítélték a vádlottat azzal az indokolással, hogy fegyverét csak a vasvillával tett támadó mozdulatok után használhatta volna. A kúria (B. I. 336/1940) viszont, ténybeli tévedésére tekintettel, felmentette. Egy másik esetben a vádlott a táncterembe belépve, fiát öt ember részéről lenyomva, a földön fetrengve találta. Veszélyben látva fia életét, segítségére sietett, s az egyik lefogót zsebkésével megsebesítette. Később kiderült, hogy a fiú támadta meg késsel az öt lefogót, akik a kés elvétele végett dulakodtak vele. Mi az igazság? megbüntesse-e a bíróság a hirtelenkedő apát, vagy hagyja büntetlenül az általa ejtett sértést? A kúria (B. I. 2578/1939) ténybeli tévedés címén felmentő ítéletet hozott. Az esetek nagy számában azután nemcsak különböző egyének igazsága áll egymással szemben, hanem érintve van a közösség igazsága is. Gondoljunk pl. azokra a bűncselekményekre, amelyek közvetlen sértettjéül a közt szokták tekinteni (katonaszökevény, fizetési eszközzel visszaélés, adócsalás, stb.). Vagy gondoljunk a kereskedelmi jog kialakulásának okaira, amelynek eltérései az általános magánjogtól a jóhiszemű forgalom érdekében alakultak ki. Hasonló okai vannak egyes különleges magánjogi intézmények (telekkönyv, objektív kárfelelősség, vélt házasság, holttányüvánítás, stb.) kialakulásának is. Ezekben az esetekben is a közérdek került — úgy látszik — szembe az egyéni érdekekkel, csakhogy ennek következményeit rendszerint már a törvényhozó levonta, s így a két igazság bírói összemérésére csak a jog hézagainak kitöltésénél kerül sor. A jog ezekben az esetekben csak látszólag védi a látszatot a lényeg helyett ; a látszaton keresztül az összeség igazságát helyezi előnybe az érdekelt fél különigazságával szemben.1 Ha csupán az egyén és a köz igazságának ellentétéről volna üyenkor szó, mondhatnánk R. Stammlerrel,2 hogy az igazság kétségtelenül a közösség érdekeinek előtérbehelyezését kívánja meg. A dolog azonban nem ilyen egyszerű. Közelebbről megnézve ugyanis, 1 V. ö. Túry S. K. : Igazságellenes tényezők, 219 (196) s köv. 1. (értékpapírelmélet, kereskedelmi társasági tagság, semmis házasság hatálya), 242 (312) 1., u. ő : Bizonyítási módszer, 36. s köv. 1. 2 R. Stammler : Lehre, 196. s köv. 1., u. ő : Helyes jog, 10., 16. 1.