Társadalomtudomány, 1942 (22. évfolyam, 1-5. szám)

1942 / 1. szám - HOL AZ IGAZSÁG? (A bíró lélektani problémái)

44 SZABÓ JÓZSEF ilyen esetekben rendszerint nem az egyén és a köz külön igazságát találjuk egymással szemben, hanem különböző közületek egymással mérkőző igazságait. A politikai bűncselekményeknél pl. látszólag az állam és a tettes igazsága áll egymással szemben. Mivel azonban a tett oka rendszerint egy elnyomott vagy magát elnyomottnak érző kisebbség, nemzetiség, faj, stb. sorsára vezethető vissza, ilyen esetben az egyik közület : az állam vagy a nemzet igazsága egy másik közületével: a nemzetiségével, stb. áll szemben. Természetesen a közületeknek különböző fajai kerülhetnek így szembe egymással, mikor is a bíró nehéz hivatása annak megállapítása, hogy melyik igazsága javára billentse a mérleget. így pl. szembekerülhetnek egymással a nemzeti és a felekezeti közösség igazságai vagy legalább is látszatigazságai. Ez volt pl. a helyzet a kúria egyik (63. sz.) multszázadvégi teljesülési határozatával eldöntött jogvitában. A kúria ekkor kimondta, hogy az Egyháznak, egyházi testületeknek s személyeknek ingatlan vagyon szerzését tiltó ú. n. holtkézről szóló törvények a változott viszonyoknál fogva elavulván, nincsenek hatályban. Az elavulást a bíróság a holtkéznek a megszűnt ősiséggel és adományrendszerrel való kapcsolatából vezette le. Valójában a holtkéz intézménye nemcsak ezeket a megszűnt intézményeket szolgálta, hanem — rajtuk keresztül is, közvetlenül is — a helyes birtokmegoszlás lehetővétételével a társadalmi békét is, aminek védelme éppen napjainkban egyáltalán nem tekinthető elavultnak. Hogy a bíróság ezt a szempontot a döntésnél teljesen figyelmen kívül hagyta, az annak a folyománya, hogy a nemzet, a társadalom igazságával szemben kizárólag a (materialista szemszögből, tehát meggyőződésem szerint rosszul felfogott) felekezeti igazságot vette figyelembe — ami bizonyára kapcsolatba hozható a szociális gondolkozás s általában a közösségi eszme akkori alárendelt szerepével.1 1 V. ö. Szabó : A jogászi gondolkodás bölcselete. (Acta Universitatis Szegediensis. Sectio Juridica-Politica. Tom. XVI. Fasc. 2.) Szeged. 1941., 6 (94) s köv. 1. Az ismertetett kúriai határozat (Csillag Gyula, Tóth Gáspár és Kérészy Zoltán részéről nem a lényeg tekintetében emelt észrevételektől eltekintve) általában kedvezőtlen kritikát ka-