Társadalomtudomány, 1942 (22. évfolyam, 1-5. szám)

1942 / 1. szám - HOL AZ IGAZSÁG? (A bíró lélektani problémái)

HOL AZ IGAZSÁG? 4i keresse a döntésben, s ha ezzel készen van, az indokokat csak ^kanyarítsa hozzá*, úgy, ahogy éppen tudja. De ha az igazság nem olvasható le abból, amit a törvény és a tarú mond, hanem inkább előfeltétele ezeknek, akkor hol keresse ezt a bíró? Hol az Igazság? IV. Hol az Igazság? Ezt a problémát, kissé gunyorosan dramatizálva, megtaláljuk egy kiváló, s így nem nagy közönségsikerrel a közelmúltban előadott fantasztikus játékban.1 A darab problémája, hogy az emberben elválaszthatatlanul összekapcsolt jót és rosszat jelképező sziámi ikerpár egyik tagja a másik ellenkezése ellenére bűncselekményt követ el. Büntetni csak egységesen lehet őket. Azonban egyikkel szemben a büntetés, másikkal szemben annak elengedése igazságtalan. Az író jól látta meg a bíró problémájának lényegét. Ez ugyanis, általánosabb alakban kifejezve, abban áll, hogy a bírónak állandóan egymással szembenálló igazságokat kell összemérnie, s ennek eredménye gyanánt jutni el a vélelmezett egyetemes, anyagi igazsághoz.2 Jól látta ezt már Aristoteles,3 akinek tanításában az igazságosság mint két véglet közötti középút, arányosság jelenik meg. Ennek a problémának csak egyik változata az, hogy az emberben két lélek lakik, egy jó és egy gonosz, s a gonosz vétkeiért a jónak is bűnhődnie kell. És ez még nem is a legnehezebb probléma, mert csak a megtorlási elmélet szemszögéből nézve jelent nehézséget. A prevenció vagy a javítás elmélete alapján elvész az éle. Nehezebb a megoldás, ha két ember külön igazsága áll egy1 Borberg Svend : Hol az igazság? (Circus iuris.) Ford. : Marchis György. 2 V. ö. Finkey F. : Anyagi igazság, 94- 245- TúrY s- KIgazságellenes tényezők, 217 (193) 13 V. ö. Horváth : Die Gerechtigkeitslehre des Aristoteles. Acta litterarum ac scientiarum reg. Universitatis Francisco-Josephinae. Sectio : Juridico-Politica. Tom. IV. Szeged. 1931-. *3- U Finkey Anyagi igazság, 245. 1., Heller : Igazságosság és jog, 218. L