Társadalomtudomány, 1942 (22. évfolyam, 1-5. szám)

1942 / 1. szám - HOL AZ IGAZSÁG? (A bíró lélektani problémái)

HOL AZ IGAZSÁG? 37 E. E.1 pedig egy vizsgálat elkallódott iratainak kiegészítése alkalmával állapította meg, hogy a tanúk ismételten felvett vallomásai eredeti (s az iratokból részben kitűnő) vallomásaiktól feltűnően eltértek. Ismerteti továbbá2 W. Stern kísérletét, amelynek során a vallomások adatainak 30%-a nem bizonyult helyesnek. A fiúk adatainak biztossága fölülmulta a lányokét (61-4 : 51-2), a felnőtteké a gyermekekét. A gyermekek hibái a korral természetesen apadtak. 7-től 14-5 évig pl. a helyes adatok 44%-kal emelkedtek, a hibák pedig 30%-kal csökkentek. Mindezekből megállapíthatjuk, hogy csupán előítélet az a felfogás, amely egy esemény megtörténtét annál biztosabbnak tekinti, minél több tanú látta. Éppen fordítva áll a dolog. Minél több tanú figyelt meg egy eseményt, előadásukban annál érezhetőbb a tömegpszichózis torzító hatása. S így a legkevésbbé hiteles események bizonyára éppen azok, amelyeket legtöbb ember figyelt meg és tanúsít.3 A tanúvallomásoknak tehát a valóság megállapítása szempontjából igen korlátolt jelentőséget kell tulajdonítanunk. Igaz, hogy erről nemcsak a tanúk tehetnek. A bíró épúgy, vagy majdnem úgy ki van téve tömegpszichológiai hatásoknak, mint ők. S ez megnyilvánulhat a tanúkhoz intézett kérdések mikénti feltevésében ; az adott feleletek mikénti értelmezésében ; s a tanúvallomások mikénti jegyzőkönyvezésében. És a szegény valóság sorsát — már t. i. a bebizonyított valóságét — mindezek a körülmények döntően befolyásolják. Arról nem is beszélek, hogy a bírót személyes adottságai és körülményei mennyire befolyásolják az igazság megállapításában. A tehetség, a jogérzet, a logikai következtetési képesség : született tulajdonságok. S jól mondja Baumgarten Izidor: buta ember nem lehet igazságos.4 De nem közömbös a bíró temperamentuma, előítéleteinek iránya és tömege (mert kinek nincsenek?), érzelmi beállítottsága, akaratereje, munkabírása, egészségi állapota, stb. sem. Bölcsen mondja a Korán, hogy a bíró ne ítélkezzék, ha beteg és feldúlt, kiegyensúlyozatlan 1 Moravcsik : i. m. 5 (217) 1. 2 Moravcsik : i. m. 18 (230) s köv. 1. 3 V. ö. Le Bon : Tömegek, 40. 1. 4 Baumgarten I. : A bíró, 17. 1.