Társadalomtudomány, 1942 (22. évfolyam, 1-5. szám)

1942 / 1. szám - HOL AZ IGAZSÁG? (A bíró lélektani problémái)

28 SZABÓ JÓZSEF között ugyanígy elmosódott a határ. Pl. az a cselekmény, hogy a vádlott az ajánlata ellen tiltakozó sértettet hátulról átölelve le akarta gyűrni, s dulakodott vele: a kúria (B. II. 232/1939) szerint megvalósította az erőszakos nemi közösülés kísérletét. A részesség problémája hasonló a kísérletéhez. Itt is egy reális és egy ideális valóság hasonlóságának fokozatairól van szó, csak nem a tettesnek, hanem valaki másnak a cselekedetével kapcsolatban. Főleg a társtettesség és a bűnsegély közti különbség elmosódó. Az ugyanis, hogy több ember a bűncselekményt «együtt vagy közösen követte-e eh (Btk. 70. §), vagy pedig csak az egyik követi el, a másik azt csak «előmozdítja vagy könnyíti)) (69. § 2.), nagyon sok esetben megítélés dolga. S mint a kísérletnél, a bizonytalanság itt is kétirányú : egyrészt az bizonytalan, mikor válik az előmozdítás elkövetéssé ; másrészt az, mikor lehet egy cselekményt már előmozdításnak tekinteni. Például emberölésnél, testisértésnél rendszerint közös elkövetésnek, tehát társtettességnek tekinti a bírói gyakorlat a sértettel szemben bármilyen erőszak kifejtését, tehát a puszta lefogást,1 sőt a fenyegető, tehát a sértett ellenállását gyengítő jelenlétet is.2 Más esetekben meg a jelenléteit s a sértett ostorral ütlegelését csak bűnsegélynek minősítette a kúria (B. I. 855/ 1939). Ugyancsak bűnsegélynek minősítette (983. bünt. E. H.) a vádlott puszta tétlen magatartását, aki tudott arról, hogy atyját fel fogják akasztani, azonban őt erre nem figyelmeztette, segélykiáltásait közömbösen hallgatta, s a tett megakadályozását meg sem kísérelte, holott erre, mint gyermek, az erkölcsi törvények szerint kötelezve lett volna. Tehát ismét az erkölcs misztériumához jutottunk el. Az eddig ismertetett nehézségek azonban csak kis részét okozzák annak a bizonytalanságnak, ami a jogeset valóságának megállapításával kapcsolatos. Eddig a biztosnak vett tények minősítéséről beszéltünk. De milyen tényről lehet a bíró egészen biztos? Ezzel a bizonyítás súlyos problémáihoz értünk. 1 Angyal—Degré—Zehery : Anyagi és alaki büntetőjog. Egyben mutató a Büntetőjog Tára I—XXIX. kötetéhez. I. 414. 1. 2 Angyal Pál : Az ember élete elleni bűncselekmények és a párviadal. 17—8. 1.