Társadalomtudomány, 1942 (22. évfolyam, 1-5. szám)
1942 / 1. szám - HOL AZ IGAZSÁG? (A bíró lélektani problémái)
HOL AZ IGAZSÁG? 27 kőzni, hiszen — mint Sir Wilfrid Greene1 találóan megjegyzi — minden egyes, jogelvekre való utalással letárgyalt perre ötven olyan esik, amely tény kérdéseken dől el. Pedig első látásra úgy tűnik fel, hogy itt kevesebb nehézség vár a bíróra, mint az előbbi területen. A lét világa reálisabbnak, kézzelfoghatóbbnak, biztosabbnak látszik, mint az érvényé. Azonban ez csak látszat. Még ha azok a tények és tettek, amelyeket a bírónak minősítenie, egy jogtétel alá szubszumálnia kell, teljes bizonyossággal megállapíthatóknak látszanak is, gyakran felmerül az az aggály, vájjon pontosan fedi-e ez a reális tényálladék a jogtétel alapjául szolgáló ideális tényálladékot. Vagyis felmerül a szabályozott és az ítélet alapjául szolgáló valóság azonosságának a kérdése. Az azonosság pedig a legtöbbször nem teljes. Nem is annyira azonosságról, mint inkább különböző fokú hasonlóságról beszélhetnénk ilyenkor. De mekkora foka a hasonlóságnak az, amikor gyakorlatilag már azonosságról beszélhetünk? Ez a bíró problémája. Jól ismeri ezt a nehézséget a büntetőjogász a kísérlet és a részesség nehéz kérdéseivel kapcsolatban. A kísérlet a szándékolt bűntett vagy vétség véghezvitelének megkezdése, de be nem fejezése (Btk. 65. §). De, hangsúlyozzuk, ép az a kérdés, hogy annak a valóságnak, ami a bíró előtt van, milyen közel kell lennie a jogszabály ideális tényálladékához, hogy emberüeg a kettő azonosságáról, vagyis befejezett bűncselekményről beszélhessünk. Másrészt milyen foka a hasonlóságnak az, ami már a véghezvitel megkezdésének, vagyis büntethető kísérletnek minősül. Láthatólag fokozati, mérlegelési különbségekről van szó. A kúria jogegységi tanácsának 37. sz. büntető döntvénye a befejezett erőszakos nemi közösülés (Btk. 232. §) bűntettének megvalósulásához a coniunctio membrorumot kívánja meg ; erről pedig nem lehet szó szerinte legalább részleges behatolás nélkül. Egyéb érintkezés legfeljebb a bűntett kísérletét valósítja meg. Persze a kísérlet és a nem büntethető előkészületi cselekmény 1 W. Greene : Jogtudomány és a gyakorló ügyvéd. (Ford. : Gombos L.) Jog. IV. évi. (1937) 94- t