Társadalomtudomány, 1942 (22. évfolyam, 1-5. szám)

1942 / 1. szám - HOL AZ IGAZSÁG? (A bíró lélektani problémái)

HOL AZ IGAZSÁG? 25 szempontjából gyermek alatt egyrészt a házasságon kívül született, másrészt az örökbefogadott gyermeket is érteni kell-e? A hatásköri bíróság utóbbit a gyermek fogalma alá foglalta (1937. Hb. 58), az előbbit nem (1938. Hb. 26). Ez esetben a döntő indok az volt, hogy a Te. rendelkezése, mint kivételes intézkedés, csak megszorítólag értelmezhető, tehát a törvénytelen gyermekre nem terjeszthető ki. De akkor a másik esetben miért terjesztette viszont ki a bíróság az örökbefogadott gyermekre? Az ugyanis, hogy az örökbefogadás mesterséges törvényességet eredményez, fikció, ami mögött a kiterjesztő magyarázat valósága húzódik meg. Ugyanaz a jogszabály tehát így is értelmezhető volt, úgy is, s az értelmezések eredményéről elmondhatjuk B. N. Cardozóval: «The law which is the resulting product is not found, but made*.1 Vagy vegyük a fogolyszöktetés kérdését. A fogoly elég világos fogalom. De alkalmazható-e a fegyelmi büntetésből visszatartott leventére? Egy konkrét ügyben az ilyen levente megszöktetését az ítélőtábla nem minősítette a Btk. 447. §-ának (1) bekezdésébe ütköző fogolyszöktetés bűntettének, mivel szerinte fogságnak csak a bűnvádi eljárás során eljáró hatóságok által gyanúsított, terhelt vagy vádlott ellen elrendelt őrizetbevétel, előzetes letartóztatás és vizsgálati fogság, továbbá a jogerős büntetés végrehajtása alatt állás állapota érthető. A kúria (B. II. 5479/1939) viszont ezt az okfejtést nem osztotta, mivel a törvény a fogság fogalmát nem köti kifejezetten a fenti kritériumokhoz. A visszatartott leventék tehát, akik visszatartását, amely fegyelmi büntetés és a személyes szabadság elvonásában áll, a jog szerint arra hivatott hatóság rendelte el, a kúria szerint foglyok. A tábla tehát ugyanazt a fogalmat megszorítólag, a kúria kitérjesztőleg értelmezte, s az eredmény éppen ellentétes lett. A fogalmak vizsgálatát a végtelenségig folytathatnók. Pl. a jogforrás fogalmának kiterjesztő vagy megszorító értelmezésétől függ, hogy milyen álláspontot foglal el a bíró a döntvény jogforrásjellege, tehát visszaható ereje tekintetében is ;2 az ítélet 1 B. N. Cardozo : i. m. 115. 1. 2 V. ö. A kir. kúria jogegységi tanácsa 18. sz. büntető döntvényének indokolásával.