Társadalomtudomány, 1942 (22. évfolyam, 1-5. szám)

1942 / 1. szám - HOL AZ IGAZSÁG? (A bíró lélektani problémái)

22 SZABÓ JÓZSEF jogtételek körében még tetszésszerinti számú fogalom értelmezésénél megfigyelhetnők. Ha a kifejtettek következményeit fenntartás nélkül levonjuk, ahhoz a meglepő eredményhez jutunk, hogy nyiltan vagy burkoltan, de lényegileg minden jogtétel blanketta-jogtétel. Hiszen minden jogtétel fogalmakat tartalmaz, a fogalmak értelmének határai pedig mindig többé-kevésbbé elmosódottak és jogon kívüli tényezőktől is függenek. Nézzünk néhány esetet. Vannak jogviták, amelyek eldöntése attól függ, mit ért a bíró előnyös, mit hátrányos alatt. Aki ismeri a filozófia irodalmát, tudja, hogy az igaz, a jó, a szép fogalmát 3000 év legkülönb gondolkozói máig sem tudták tisztázni, — a jogbölcsész tudja, hogy a jogos fogalmát a jogászok még ma is keresik. Ezek alapján belátható, milyen ingatag talajon áll a bíró, akinek az előnyös fogalmából kell kiindulnia, amely a fenti, még ma is tisztázatlan fogalmaknak egy szubjektívált, elkorcsosodott, tehát még kevésbbé tisztázott alakja. Egy ügyben, mely a közigazgatási bíróság ítélkezése alá került, egy betöltendő főjegyzői állásra a kijelölő választmány három ellátásra jogosult hadigondozottat jelölt, két hadigondozott jelölésére viszont nem került sor. Az 1933 : VII. t.-c. 27. §-ának (11) bekezdése szerint az ilyen hadigondozottakat az önkormányzati alkalmazásnál egyenlő feltételek esetén előnyben kell részesíteni. Ezen az alapon a két mellőzött hadigondozott a választás megsemmisítését kérte. Kérdés azonban, mit kell előny alatt érteni. A bíróság ítéletében (1652. közig. E. H.) megállapította, hogy az ilyen esetre biztosított előny gyakorlati érvényesülése akkor történhetik, ha azt, akit az előny megillet, a betöltendő állásra jelölik. De mi történjék, ha háromnál több jogosult van ? Az ítélet szerint ilyenkor — korlátozó jogszabály hiányában — a választmány belátásától függ, hogy az igényjogosultak közül csak hármat, vagy a hármas jelölést túllépve, minden igényjogosultat jelöljön. De hogy érvényesül előbbi esetben a mellőzött igényjogosultak előnye az ugyancsak mellőzött többi pályázóval szemben? A fogalom tisztázása láthatólag nem sikerült. Egy másik ügyben a kúria került hasonló probléma elé.