Társadalomtudomány, 1942 (22. évfolyam, 1-5. szám)

1942 / 1. szám - HOL AZ IGAZSÁG? (A bíró lélektani problémái)

HOL AZ IGAZSÁG? 21 értelmezhesse. Egy másik határozatában (1927. Hb. 18) pedig — szöges ellentétben az analóg kiterjesztés tilalmával — a Btk. idézett 461. §-ának és az állami díjnokoknak az analógiájára hivatkozik. További kérdés : hol kezdődik és végződik a közalkalmazotti minőség? Közelebbről : közalkalmazott-e a hatáskör szempontjából egyrészt az esküt vagy fogadalmat még nem tett, másrészt a létszámcsökkentés vagy fegyelmi útján már elbocsátott alkalmazott? A bíróság az utóbbiakat a közalkalmazottak közé sorolja, az előbbieket nem. Az esküt vagy fogadalmat nem tett alkalmazottak (forgalmi adóhivatali alkalmazott, orvos, gépész stb.) azért nem tekinthetők közalkalmazottnak a bíróság szerint, mert az állammal (törvényhatósággal, községgel) az eskü (fogadalom) letételéig nem köz-, hanem magánjogi jellegű viszonyban állanak.1 Abból viszont, hogy a bíróság más esetekben, mint láttuk, nem az eskü (fogadalom) letételét, hanem az eskütétel kötelezettségével kinevezést (választást stb.) tartotta lényegesnek, az következnék, hogy az eskü tényleges letételének — főleg ha annak elmulasztása nem az alkalmazotton múlott — ilyen jelentősége, ami különben a jogviszony egységes és közjogi természetével sem igen egyeztethető össze, ne legyen. Vagyis megszorító és kiterjesztő értelmezésről egyaránt lehet szó. Az állásukból elbocsátott alkalmazottakat pedig a bíróság illetményük és ellátásuk tekintetében a hatásköri rendelkezések szempontjából állandóan közalkalmazottnak minősíti,2 s így a tényleges közalkalmazottakra irányadó szabályokat, mintegy analógia útján, ezekre is kiterjeszti. Ugyanilyen zavarok vannak az illetmény fogalma körül. Amikor pl. a hatásköri bíróság illetmény alatt a rendes fizetésen és lakáspénzen felül a községi alkalmazottak jogszabályon alapuló mellékszolgáltatásait (1928. Hb. 29.), a törvényben felsorolt részeltetéseken felül az egyességileg megállapított részeltetést (1927. Hb. 32.) is érti, az illetmény fogalmát s ezzel a közigazgatási bíróság hatáskörét nyilvánvalóan kiterjesztőleg értelmezi. S ezt a jelenséget a bíróság hatáskörét megállapító 1 1927. Hb. 36., 1928. Hb. 56., 1929. Hb. 37., 158., 1930. Hb. 50., 1931. Hb. 11., 50., 1932. Hb. 5., 1933. Hb. 14. 2 1925. Hb. 4., 6., 1926. Hb. 27., 1927. Hb. 42., 1928. Hb. 27., 1929. Hb. 5., 62., 1931. Hb. 45., 1939. Hb. 26., stb.