Társadalomtudomány, 1942 (22. évfolyam, 1-5. szám)

1942 / 1. szám - HOL AZ IGAZSÁG? (A bíró lélektani problémái)

HOL AZ IGAZSÁG? II igazuk, akik szerint a helyesen felfogott vezérelv a bírónak inkább szorosabb, mint enyhébb formális függését jelenti, ha nem is a régi értelemben vett törvénytől, de a Vezérnek ennek helyébe lépett akaratától. Mi sem természetesebb, mint hogy a vázolt gondolatkörben élő jogász könnyen esik abba a kísértésbe, hogy a jogászi formalizmus kétségtelen előnyei és hátrányai közül az előbbieket véve inkább észre, a formalizmust a fejlődés csúcspontjának tartsa. A hagyományos magyar jogászi gondolkozás viszont igen távol áll a formalista jogszemlélettől. Ez bizonyára nem elszigetelt jogászi jelenség nálunk, hanem összefügg azzal, hogy a magyar világnézet általában nem hajlamos a formális logikai beállítottságra.1 Legnagyobb jogászaink : Verbőczy, Deák Ferenc, Grosschmid Béni közismerten állástfoglaltak a magyar szellemnek szerintük is idegen fogalmi jogászattal szemben.2 1 V. ö. Karácsony Sándor : A magyar világnézet. Budapest. (Exodus kiad.) 1941. XXVI. s köv. 1. Schwarcz Gusztáv : Űj irányok a magánjogban. Magyar Jogászegyleti Értekezések. II. 19. Budapest. 1884. 78. L, Balog Arnold : Bíró és törvény. Magyar Jogászegyleti Értekezések. XXXIII. 5—262. Budapest. 1906. 27 (229) L, Finkey Ferenc : Büntető perorvoslati rendszerünk reviziójához. Magyar Jogászegyleti Értekezések és egyéb tanulmányok. III. évi. (1935), !54- U. ő : Bírói függetlenség — betűzsarnokság. Polner Ödön-emlékkönyv. (Acta stb. Tom. VI. 1.), 1935. I- 2°4- s köv. 1., Túry Sándor Kornél : Igazságellenes tényezők. 233 (272) 1. 2 V. ö. Grosschmid : Magánjogi előadások. Jogszabálytan. Budapest. (Athenaeum.) 1905. 333. s köv. 1., Kenedi Géza : Deák Ferenc emlékezete. Magyar Jogászegyleti Értekezések. XXVIII. 5—228 Budapest. 1903. 25 (193) 1., Ugyanígy, Wlassics Gyula br. : Jogi szakirodalmunk feladatai. Magyar Jogi Szemle. I. évf. (1920), 3. 1., Horváth Barna : Gerechtigkeit und Wahrheit. Sonderabdruck aus der Internationalen Zeitschrift für Theorie des Rechts. Heft 1, Jahrgang 1929/30., 7. L, U. ő : Bevezetés a jogtudományba. Szeged. 1932., 123. s köv. L, U. ó : A common law ideológiája és a jogismeret ideológiája. Klny. a Társadalomtudomány X. (1930) évf.-ból, 1., 17. L, Vladár Gábor : Milyen legyen a jog tanítása stb., 60. 1., U. ő : A jog elhajlása az élettől, 90. L, Ruber József : Erkölcs és jog. Magyar Jogi Szemle. I. évf. (1920), 89. L, Staud Lajos : Adalékok az ítélkezés lélektanához és a bíró világnézetéhez. Magyar Jogi Szemle. V. évf. (1924), 16—7., 65., 70., 79. I., U. ő : A jog formalizmusa és tartalma. Magyar Jogi Szemle. V. évf. (1924), 163. s köv. L, Finkey Ferenc : Anyagi igazság és téves jelszavak a büntetőeljárásban. Magyar Jogi Szemle. VIII. évf. (1927).