Társadalomtudomány, 1942 (22. évfolyam, 1-5. szám)

1942 / 1. szám - HOL AZ IGAZSÁG? (A bíró lélektani problémái)

12 SZABÓ JÓZSEF Mindez bizonyára épúgy összefügg alkotmányunk természetével, mint ahogy a világszerte ismertebb angol jogról ezt meg szokták állapítani. Nem lehetett közömbös jogérzékünk mikénti kialakulására, hogy bíráskodásunk az önkormányzatok keretében alakult ki és fejlődött naggyá ;* ezzel magyarázható az, hogy — jórészben idegen eredetű — írott jogforrásainkkal szemben szokásjogunk meg tudta őrizni nemzeti jellegét és nagy jelentőségét. A formalista jogrendszerek tengerétől körülvett magyar jogterület meg tudta őrizni önállóságát ; nem azért, mert saját formákat tudott szegezni az idegen formákkal szembe ; azokat bizonyára elsöpörték volna az erősebb rendszerek. Hanem megmaradt, mert semmilyen formát sem állított fel, ami elsöpörhető lett volna. A szokásjogi rendszereknek az a nagy előnyük, hogy kevesebb zárt ajtón át vezetnek az Igazságig, mint az írott jogtételek. S a magyar jogászság rajta volt, hogy ez az út minél rövidebb legyen. Igaz, hogy míg másutt két istennő is ül abban a szentélyben, ahova a jogász elérni törekszik : a Iustitia és a Veritas, addig a magyar jogászt csak egy istennő várja ott : az Igazság, mert a magyar nyelv ez alatt egyformán érti a valóságot és az igazságosságot is, amely fogalmak nem a nép nyelvében, hanem csak a tudományos műnyelvben élnek önálló üvegházi életet is. Azonban ebben az esetben az egy több, mint a kettő. És szép az, hogy az Igazság a mi gondolkozásunkban nem részleteiben, hanem oszthatatlan egységében él. A jogtudomány azonban analizál. Elválasztja az értéket a léttől; a szabályt a ténytől; a jogtételt a jogesettől. A jogtétel vizsgálata a szabályok összefüggésén, tehát a 96. s köv. 1., 182. s köv. 1., Kelemen Mózes : A jó bíró. Magyar Jogi Szemle. VIII. évf. (1927), 146. 1., Kelemen László : A bíró egyénisége, a bíróképzés és nevelés. Magyar Jogi Szemle. VIII. évf. (1927), 385. s köv. 1., Ambrózy Ágoston : Igazság az intern és a nemzetközi jogszolgáltatásban. Magyar Jogi Szemle. IX. évf. (1928), 105. s köv. 1., Ávedik Félix : A büntetőbíráskodás. Magyar Jogi Szemle. XIX. évf. (1938) , 176. 1., Töreky : Évnyitó beszéd. Magyar Jogi Szemle. XX. évf. (1939) . 42- Mendelényi László : Az angol büntető igazságszolgáltatás és a mi egyszerűsítési törvényeink. Magyar Jogászegyleti Értekezések. Oj folyam, XXII. 118. Budapest. 1930. 135—6. 1. 1 V. ö. Schwarcz G. : i. m. 67. 1.