Társadalomtudomány, 1942 (22. évfolyam, 1-5. szám)

1942 / 1. szám - HOL AZ IGAZSÁG? (A bíró lélektani problémái)

8 SZABÓ JÓZSEF hez formalisztikusan ragaszkodik. Sőt semmiféle civilizáció nem lehet tartós — mint G. Le Bon1 helyesen megállapítja — bizonyos általánosan tisztelt szabályok nélkül. Egyik faj életében azonban az egyik, másikéban a másik téren találkozunk szélesebb és mélyebb hullámokban ezzel az áramlattal. A jogalkalmazás, egyáltalán a jog területén — az ótestamentumi zsidóságtól eltekintve — általában a nagy jogásznépek : a rómaiak és germánok fejlett formaérzékére szoktak rámutatni. Igaza van azonban Zehery Lajosnak,2 Vladár Gábornak3 és Túry Sándor Kornélnak,4 mikor ennek a megállapításnak az értékét a rómaiak tekintetében kétségbevonja. Már fent megemlítettük, hogy a régi római jog formalizmusával szemben az újabb római jogban — főleg a praetori ediktum és a ius gentium hatására — nagy változás található ; — s nehéz a jogászi formalizmust éppen attól a jogtól átvett örökségként elkönyvelnünk, amelynek remekjogászai a méltányosság (aequitas) kultuszát olyan magas tökélyre fejlesztették. Zehery, Túry és Vladár ezért a mai jogászi formalizmus csíráit nem az ókorban, hanem a közép-, ül. újkori germán jogokban keresi. S ebben bizonyára igazuk is van. Ezeknek a jogoknak a területén következett be az a nagy fordulat, ami a magánjogias szemlélettel a közjogias gondolkozást állította szembe. Ennek következménye az egyén fokozatos háttérbeszorulása a közzel szemben, ami a jogéletében az egyéni érdek és akarat jelentőségének csökkenéséhez vezetett a köz érdekével és akaratával szemben. S mivel a közösséget közvetlenül nem 1 G. Le Bon : Igazságok, 6. 1. 2 Zehery Lajos : A büntetőjogi beismerés. Magyar Jogi Szemle. II. évf. (1921), 644. L, III. évf. (1922), 34—6. 1. a Vladár Gábor : Milyen legyen a jog tanítása az egyetemen az igazságszolgáltatás szempontjából? Magyar Jogi Szemle. XVIII. évf. (1937), 62—3. 1., U. ő : A jog elhajlása az élettől. Magyar Jogi Szemle. XIX. évf. (1938), 91—4- 1. 4 Túry Sándor Kornél: Igazságellenes tényezők a jogban, különös tekintettel a kereskedelmi jogra. Magyar Jogászegyleti Értekezések és egyéb tanulmányok. III. évf. (1935) ; ugyanez a Polner Ödönemlékkönyvben (Acta litterarum ac scientiarum Reg. Universitatis Hung. Francisco-Josephinae. Sectio : Juridico-Politica. Tom. VI. 2 Szeged. 1935. H.), 233 (269) s köv. i., 237 (285) s köv. 1.