Társadalomtudomány, 1942 (22. évfolyam, 1-5. szám)

1942 / 1. szám - HOL AZ IGAZSÁG? (A bíró lélektani problémái)

HOL AZ IGAZSÁG? 9 az egyén belső, hanem annak külső, társadalmi vonatkozásai érintik, természetes, hogy a hangsúly a jog bensőségével szemben a joglátszatra, az ügyleti akarattal szemben annak könnyen felismerhető és bizonyítható megnyilvánulására, az egyének magánéletével szemben a forgalom biztosságára, egyszóval a nehezen hozzáférhető lényeggel szemben az ellenőrizhető, biztos formákra tolódott át. Lassankint kialakultak az értékpapírok, a telekkönyv, a magánjoggal szemben egy önálló kereskedelmi jog ; s megszületett — egyelőre csak mint immanens tendencia — a jogrend teljes elközjogiasodásának gondolata. Nem véletlen, hogy a fogalmi jogászatot, betű jogtudományt (Buchstabenjurisprudenz) éppen germán jogászok teremtették meg. Ez szükségszerű folyománya volt a germán jogi gondolkozás közjogi beállítottságának. Madár ezt (St. Dnistrajnskyj nyomán) Kant filozófiájára vezeti vissza. Valószínűbb azonban, hogy a jogászi formalizmus okát nem e füozófiai formalizmusban, hanem mindkettőért egyformán a germán gondolkozás formális-rendszerező alaptermészetében kell keresnünk. Éppen ezért tévedés azt hinni, hogy ez az irányzat csak ideiglenes volt, ami eltűnhetett, sőt a vele tulajdonképen összeegyeztethetetlen hatalmi elmélet egyre öntudatosabb hangoztatása folytán legújabban éppen az ellenkező irányzatnak, majdnem egy modern szabadjognak adta át helyét. Egy ilyen változás nem volna összeegyeztethető a német szellem közösségi alaptermészetével. S nem is következett be. R. Stammler1 és E. Fuchs2 ismerteti a német bíróságok századeleji gyakorlatát, s mindkettő hangsúlyozza a döntések szemmellátható formalizmusát. Ez annál szembetűnőbb, mert ?uchs a Reichsgericht hangyaszorgalommal szerkesztett, filoiogizáló, deduktív levezetéseit a francia joggyakorlat induktív szociáletikai iránvzatával állítja szembe.3 S nagy tévedés azt hinni, hogy a germán jogászat immanens 1 R. Stammler : Helyes jog. Magyar Jogászegyleti Értekezések. XXXVII. 5—288. Budapest. 1908. 24. s köv. L * E. Fuchs : i. m. 3—5., 26. s köv. 1. 3 V. ö. ezenkívül : Cziglányi Aladár : Az egyesbíráskodás és a jogszolgáltatás színvonala. Magyar Jogi Szemle. XXII. évf. (1941). 546. L