Társadalomtudomány, 1942 (22. évfolyam, 1-5. szám)

1942 / 1. szám - HOL AZ IGAZSÁG? (A bíró lélektani problémái)

HOL AZ IGAZSÁG? 7 tévedést (error in substantia, matéria) nem — nyilván, mert az akaratnyilvánítást pusztán formálisan fogták fel. Maga Jhering1 levonja ennek a jelenségnek a tanulságát is. A szavakhoz tapadás, mondja, a szellemi fejlődés éretlenségének a jele. Az ünnepélyes szó a primitív népek előtt misztikus, természetfölötti erejűnek tűnik fel. Ez volt a helyzet a régi Rómában is ; évszázadok kellettek ahhoz, hogy a jogtudomány és a nép szabadabb értelmezésnek legyen megnyerhető. Pedig — s ezt ugyancsak Jhering2 mondja — a szó egyáltalán nem képes a gondolatok visszaadására, miután ezek a szubjektív szellemi élet nem objektiválható hullámai. A szó nem maga a gondolat, csak jelképe, csak utalás arra. A szószerinti értelmezésnek tehát semmi értelme. De ilyen felfogás mellett hogyan állíthatta Jhering azt, hogy a jogászi formalizmus a fejlett jog velejárója? Ennek két oka van. Az egyik ok az, hogy ő a jogászi formalizmus lényegét nem a betűkben, hanem a logikailag zárt jogrendnek összefüggő értelmezésében kereste, ami szerinte túlmegy a halott szavakon, s a gondolatot saját hazájában keresi fel. Látni fogjuk azonban, hogy ez nem lényegbeli, hanem csak fokozati különbség. A mondatrészek szerinti értelmezés csak fokozata, talán fejlettebb fokozata, de nem ellentéte a beszédrészek szerinti értelmezésnek. A formák összefüggése még mindig forma ; a lényeg túl van ezeken. A másik ok pedig az, hogy Jheringet ennek a problémának a vizsgálatánál befolyásolta valami. Hogy ezt megértsük, előre kell bocsátanom, hogy a jogászi formalizmus kialakulására, tapasztalatom szerint, két tényezőnek van különös jelentősége. Az egyik — mint láttuk — a kor. Ennek a folyománya az, hogy primitív viszonyok között a szavakhoz, rítusokhoz s általában a formákhoz, mint láttuk, merevebben ragaszkodnak, mint fejlettebb kultúrájú korszakban. A másik azonban a faj. Ez persze nem azt jelenti, hogy a formalizmust csak bizonyos fajok életében találnók meg. Minden fajnak vannak intézményei, amelyek1 R. v. Jhering: Geist, II. 441. s köv. 1. * R. v. Jhering : Geist, II. 444. s köv. 1.