Társadalomtudomány, 1942 (22. évfolyam, 1-5. szám)

1942 / 1. szám - HOL AZ IGAZSÁG? (A bíró lélektani problémái)

4 SZABÓ JÓZSEF ségét a hangulatokkal és személyi vonatkozásokkal szemben, addig ma már nem a bíró alanyi mérlegelésében, hanem legfeljebb a jog szerkezetének kialakításában van az igazságnak közvetlen szerepe. Az igazság az egyén szubjektív szférájából mindinkább a jogrend objektív tételeibe helyeződik át. A jog túlszárnyalta a puszta érzelmi állapotot : az igazság kutatásának munkája nem vagy nem igen terheli többé az egyes jogalkalmazót ; amit régen fáradságosan kellett megkeresni s csak kivételes képességű emberek találhattak meg, az ma a jog rendjében nyitva fekszik előttünk, s felfedezéséhez nem kell különösebb tehetség. Az eszköz ehhez a jog, ami ma már nem az alanyban, hanem a szilárd betűben él. Egyszóval — Jhering1 szerint — a forma az önkény esküdt ellensége, a szabadság biztosítéka. Ettől a felfogástól már nem sokban különbözik az, amely nyíltan hirdeti, hogy a bíróságok hivatása nem az igazság-, hanem a jogszolgáltatás.2 Ezek az érvek azonban — amelyek alkalmasak arra, hogy az ú. n. szabadjogi mozgalom túlzásaira rámutassanak,3 — csak az érem egyik oldalát világítják meg, azt sem minden torzítástól mentesen. A jogászi formalizmus nemcsak kényelmes és hellyel-közzel hasznos, hanem nagyon veszélyes eszköz is, ami az anyagi igazsággal sokszor szöges ellentétbe kerül. Ha túloz is Voltairenek az ártatlanul kivégzett Jean Calas védelmében tett kijelentése, mely szerint a formákat az ártatlanság tönkretételére találták 1 R. v. Jhering : Geist, II. 471. 1. 2 Ezt tanítják lényegileg az összes hatalmi és kény szerelméletek. V. ö. még Schön Tibor : A szabadalmi joggyakorlat kézikönyve. Budapest. 1934. 38- l.i akinek felfogását Mikos Ferenc : A szociális igazság a magánjogban. Magyar Jogi Szemle. XXII. évf. (1941), 206. 1. idézi és cáfolja. V. ö. továbbá : Finkey Ferenc : A törvénysértés fogalma a büntető jogegységi perorvoslatban. Magyar Jogi Szemle. IV. évf. (1923), 268—9. Mészáros Lajos: Perjogi tényezők a legfőbb bíráskodásban. Magyar Jogászegyleti Értekezések és egyéb tanulmányok. V. évf. (1937). l65—6. 1. Megjegyzem, hogy a bírói eskü szövege is (4291/1891. I. M. E. sz. r. 25. §. I., 10.700/1920. I. M. sz. r. r. §) az «igazság» szolgáltatását írja elő. 3 V. ö. Szászy Béla : Korunk jogfejlődésének irányát jelző eszmék és törekvések. Magyar Jogászegyleti Értekezések. Űj folyam, XXII. 117. Budapest. 1930. 123. s köv. 1.