Társadalomtudomány, 1942 (22. évfolyam, 1-5. szám)

1942 / 1. szám - HOL AZ IGAZSÁG? (A bíró lélektani problémái)

2 SZABÓ JÓZSEF naggyá az embert, hanem az ember teszi naggyá az igazságot. Vagy, mint G. Le Bon1 mondja, az embernek fejlődése minden állomásán a maga mértékére szabott igazságai vannak, amelyek csakis ennek az állomásnak felelnek meg, s épúgy fej lödnek, mint minden természeti jelenség. Az emberek azonban sokan vannak, szellemi fejlettségük foka is különböző, s így sok az igazságuk is. A bíró hivatása épp az, hogy rajta keresztül az állam ex cathedra értelmezi a jogot, vagyis szűri le a részigazságok tömegéből az egyetlen egyetemes igazságot.2 Hogy ez a legmagasabb értelemben mennyiben jogosult, vitatható. Mély értelemmel mondja Augustinus,3 hogy az igazságot nincs jogom kisajátítani, a másiknak sincs, senkinek sincs; az igazság valamennyiünké, az egész emberiségé, s aki lakat alá akarja tenni, elveszti azt. Gyakorlatilag azonban az a helyzet, hogy amennyiben társadalomban és nem egy örökös belliim omnium contra omnes állapotában akarunk élni, meg kell alkudnunk egy olyan intézmény fennállásával, amelynek döntéséhez az igazság vélelmét kapcsoljuk. Ez az intézmény a jogrend, ami a jogerős bírói ítéletek szavain át beszél hozzánk. A bírónak tehát annyival nehezebb dolga van másoknál, hogy nemcsak hinnie, hanem szolgáltatnia, sőt indokolnia is kell az igazságot. De hol találja meg azt? Vagy legalább is hol kell keresnie? Hogy erre feleletet adhassunk, rá kell mutatnunk az emberi gondolkozás egyik általános tulajdonságára. Ha az emberek nem értenek valamit, szívesen csatlakoznak mások ítéletéhez, akikről azt hiszik, hogy megértették azt, amit ők nem. Ez a tekintélytisztelet azonban csak első következménye az utánzás ösztönének. A második lépés az, hogy a személy eltűnik az ítéletek mögül, és megszületnek a dogmák. Végül a harmadik lépés 1 G. Le Bon : La vie des vérités. (Az igazságok élete. Ford. : Benedek Marcell.) Budapest (Dick). Évszám nélkül. 7., 13. 1. 2 T. W. Arnold : The Symbols of Government. New Haven (Yale University Press).2 1937- 51-. 56-. I28. s köv. 1., 152. s köv. 1., 223. 1. * Augustinus : Confessionum libri. XII. kv. XXV. fej. Hasonlóan Soeren Kierkegaard : Kritik der Gegenwart. (Übertr. v. T. Haecker.) Innsbruck (Brenner-Verlag). 1914. 59. 1.