Társadalomtudomány, 1941 (21. évfolyam, 1-5. szám)

1941 / 1. szám - A társadalmi lélek és a tudomány a romantika tükrében

4° KORNIS GYULA mán nyelv múltját kutatja s megalapítja a nyelvtörténeti iskolát. A nyelvtanban nem a nyelv észszerű szabályozásának feladatát látja, mint a felvilágosodás nyelvtudománya, hanem a nyelv történeti fejlődésének megállapítását. Valamely nép legfőbb egyfűző köteléke nyelvének közössége. «Minden nép, mondja, amely apái nyelvéről lemond, elfajzik.» Ezért a nemzeti nyelv kutatása hazafias kötelesség. Grimm azonban nemcsak a nyelvtudományt helyezi történeti alapra, hanem a germán mitológiát, jogot, mondákat s egyéb régiségeket is felbuvárolja. Ebben a tudományos kutatásban nagy nemzetnevelő feladat serkenti: a germán szellem, a germán népiség erőire minden oldalról fényt akar deríteni, hogy a német népben a német mult szeretetét felébressze s életakaratát a jövőre nézve megerősítse. így teremti meg benne a romantika a népéletet vizsgáló nemzeti tudományt. Ahogyan az újkor a természettudományokat a technika gyakorlati céljainak szolgálatába állítja, akkép a romantika a szellemi tudományokat a néplélek formálásának, a nemzeti pszichotechnikának célzatával fejleszti ki és ápolja. így követeli nálunk is a klasszikusból romantikussá átlényegült Kölcsey a «Nemzeti hagyományok* c. tanulmányában (1825) a magyarság ősmultjának, népi életétnek, történeti mondáinak s népköltészetének tanulmányozását: ettől várja az igazi magyar költészet megszületését. Már nem éli meg, amikor Petőfi és Arany géniusza a János vitézben és a Toldiban a magyar népmesei és népmondai motívumok nyomán újjáteremti költészetünket, a Kisfaludy-Társaság pedig ugyanakkor (1844) megkezdi a Magyar Népköltészeti Gyűjtemény kiadását, Ipolyi Arnold pedig a magyar mitológia rekonstruálását. A romantika megteremti a nemzetgazdaságtan történeti iskoláját is, a nemzet anyagi viszonyainak tervszerű alakítására. A felvilágosodás «klasszikus nemzetgazdaságtanával» szemben, mely a gazdasági önzés szabad erőkifejtésének elvén alapul, a romantika az erkölcsi mozzanatot hangsúlyozza: a népnek nemzedékről-nemzedékre áthagyományozott erkölcsi-szellemi erői a gazdasági haladás igazi forrása, nem a csereértékek puszta termelése és szaporítása a gazdaságpolitikai cél, hanem minden gazdaság középpontja és célja az ember. Téves a felvüágosodás gazdaságtudományának az a hite, mintha minden kor és ország