Társadalomtudomány, 1941 (21. évfolyam, 1-5. szám)

1941 / 4. szám - Dr. Kerekes György: Polgári társadalmunk a XVII. században. Kassa, 1940.

KÖNYVISMERTETÉSEK 461 reorganizálta egy anarchiába süllyedt ország pénzügyeit s ezzel egy katonai puccsból, amely olyan volt mint az előző 26 év alatt 26, konszolidált kormányzat keletkezett. Ez kétségtelenül Salazar érdeme s ezért személyes munkáját is érdemes volna szakszerű tanulmány tárgyává tenni, ha erre mód és alkalom nyílna s ha azt nemcsak a propaganda szemüvegén át látnók. Mert Ottlik szerint Salazar, a diktátor «gyűlöli a publicitást*, de 1933-ban a német példa után rövidesen ő is megszervezi a propagandaszolgálatot. A propaganda pedig minden, csak nem objektiv. B. M. Dr. Kerekes Görgy: Polgári társadalmunk a XVII. században. Kassa, 1940. Schirmer János kassai kereskedő üzleti könyve a mű főforrása és a munka vezérfonala az ő élete. A várostörténet és művelődéstörténet, gazdaság- és társadalomtörténet köréből egyaránt sok értékes adatot kapunk, amelyek kissé lazán, de mindig lebilincselően és szórakoztatóan vannak egymás mellé fűzve. Schirmer élete és szereplése kapcsán tájékozódhatunk a városi közigazgatásban, megismerjük a társas élet érintkezési formáit, sőt bizonyos fokig Kassa városának az országos politikában vitt szerepét is. Az üzleti könyv beható tanulmányozása alapján megtudjuk, hogy árui milyen (olasz, bécsi, török, görög, morva, stb.) eredetűek, milyen tételekben vásárolt s hogy az árukat mibe csomagolták, mi mindennel kereskedett egy XVII. századi városi kereskedő a ruha- és posztóféléktől kezdve a fűszerekig, könyvvel, bőrrel és edényekkel, stb. Vásárlói is a legkülönbözőbb rangú, rendű és foglalkozású emberekből kerültek ki. A legaprólékosabb részleteknek a ráérő és szeretetteljes leírását olvasva önkénytelenül arra kell gondolnunk, hogy a szerző ezzel az írásmodorával is még hívebben tükrözi vissza és eleveníti meg a XVII. század városi életének lassú méltóságát, amit oly megkapóan jellemez. Mi mindent ki lehet olvasni az ilyen régi üzleti könyvből, ahol nemcsak rideg számoszlopok szerepelnek, hanem a kereskedő, vagy a könyvvezető odaírja a név mellé, hogy Vass János uram őkegyelme, mit vásárolt személy szerint, vagy ha maga nem ért rá bejönni a boltba, kit küldött be érte, magának vette-e az árut őkegyelme, vagy más számára s mikorra ígérte a fizetést (211. L). A szerző azonban adatait nem kizárólag az említett üzleti könyvből meríti, hanem a Liber Restaurationumból kiírogatta a városi tanács tagjainak, céhmestereknek és a városlakó család-