Társadalomtudomány, 1941 (21. évfolyam, 1-5. szám)

1941 / 4. szám - Kovács Bálint: Magyarországi keresztyén népfőiskolák. Budapest, 1941. - Hilscher Rezső: Az északi népfőiskola. (Szociális Traktatusok, I. sorozat, 5. szám.) Budapest, 1941.

462 KÖNYVISMERTETÉSEK főknek a neveit is, és ezek a névsorok igen érdekes megállapításokra vezetnek. Megállapítja, hogy a lakosság 78%-a magyar, 12%-a német, a többi szlovák, lengyel és egyéb (47. 1.). Az egész város magyar szellemére jellemző, hogy a svájci származású és magyarul alig beszélő Rajner Menyhért, Schirmer János gyámja Bocskay felkelésekor, majd Bethlen támadásakor is a főszószólója volt annak, hogy a magyar csapatokat a városba beengedjék s így ő volt a magyar nemzeti mozgalom egyik fő mozgatója Kassán (69. 1.). Maga Schirmer is jobban tudott németül; de a segédei mind magyarok, hiszen a magyar városban szüksége volt a magyar segédre ! (135—7. 1.) 1686-ban pedig a városi tanácsnak keresnie kellett németül tudó polgárokat, akiket követségbe küldhet. A szerző nézete szerint egészen I. Lipót nemzetellenes politikájával megkezdődött idegen elemek nagy beáramlásáig Kassa lakosságának túlnyomó része magyar volt (75. 1.). A csinos kiállítású munkát Kassa régi épületeit, bástyáit, falrészleteit ábrázoló táblák díszítik. i. Sz. I. Kovács Bálint: Magyarországi keresztyén népfőiskolák. Budapest, 1941. 8°, 188 lap. — Hilscher Rezső: Az északi népfőiskola. (Szociális Traktatusok, 1. sorozat, 5. szám.) Budapest, 1941. 8°, 72 lap. Kovács Bálint könyve a magyarországi protestáns jellegű és főként egyházi alapítású népfőiskolák és népfőiskolai tanfolyamok 1940—41. évi munkásságáról ad részletes beszámolót. Minden iskola vagy tanfolyam saját magát ismerteti, így ha a szempont nem is egységes, de mindenütt az arra legilletékesebb mondhatja el a problémákat és a megoldási kísérleteket. Mert bár a beszámolók hangja magabízó, bizony csak kísérletekről van szó mindenütt. Széles mezőn, imponáló terjedelemben bontakozik ki a gyűjteményből a protestáns egyházaknak a magyar parasztság kiművelése és lelki fölemelése érdekében végzett munkája. Az 5 népfőiskola és a 12 többhetes népfőiskolai tanfolyam mindennél világosabban bizonyítja, hogy a protestáns egyházak lelkipásztorai nemcsak divatból, hanem komoly hivatásérzéssel fordulnak a falu magyarjai felé. Hilscher kis tanulmánya ezzel szemben a dán népfőiskolák kialakulásának történetét ismerteti. (A címben említett többi északi nép népfőiskoláját éppen hogy csak megemlíti munkája végén, mondván, hogy ezek úgyis teljesen a dán minta szerint alakultak.) Visszavezeti olvasóját a 19. század közepének Dániájába, amikor