Társadalomtudomány, 1941 (21. évfolyam, 1-5. szám)

1941 / 4. szám - Eredményes lehet-e a mai magyar szociálpolitika?

426 FIGYELŐ néprétegeknek apatikussá válása, a társadalmi boldogulásra, felemelkedésre irányuló törekvés küzdő porondjáról való kiesése, távolmaradása felébresztette az államban az életösztönt. Ez az életösztön késztette cselekvésre az államot s vált cselekvésének irányítójává a szocializmus, melynek az az egyetlen rendeltetése, hogy a társadalom alkotó elemei közt lévő gazdasági és kulturális ellentétek kiegyenlítődését céltudatosan előmozdítsa, s így a szükséges társadalmi harmóniát megteremtse. A tételes jog az 1940 : XXIII. törvénycikkben adja a szocializmusnak ezt a markáns meghatározást — bár inkább csak a sorok közt olvashatóan —, amikor kimondja, hogy «az Alap célja a leginkább támogatásra szoruló néprétegek gazdasági, erkölcsi és szellemi felemelése útján az életviszonyok javítása és a társadalmi kiegyenlítődés elősegítése*. (2. §.) így könnyebben érthető, hogy már elég régen láttak intézkedések napvilágot, amelyek a szocializmus jegyében születtek meg. Ma pedig a szociális rendelkezések oly tömegével állunk szemben, hogy azokat szinte számba sem lehet venni. Azt lehet mondani, hogy nincs az államnak egyetlen rendelkezése sem, amely ne a «szociális szempontok)) figyelembevételével jönne létre. Ha nem tekintettünk volna a kérdés lényege mögé, ez a tény akkor is bizonyítaná, hogy a szociális kérdéshalmaz szerepel az államélet rugójaként. Megoldása az állami feladatok sorrendjében az első helyet foglalja el, mert benne az állam további fennmaradásának előfeltételei rejlenek. Meg kell azonban mindjárt jegyeznünk, hogy a közvélemény általában nem tesz különbséget a szociális szempontokat tartalmazó rendelkezések között. Pedig azok lényegükben két nagy csoportra oszthatók : a megelőző és a már egyszer fellépett feladatokat megoldó rendelkezések csoportjára. Az utóbbiak porondra dobása minden esetben olyan bajok jelenlétére mutat, amelyeken azonnal, kertelés nélkül a lehető leghatásosabb eszközök igénybevételével lehet csak segíteni. És bár megelőző intézkedés lényegesen több van, mint a fellépett feladatok megoldását szolgáló, mégis, amikor a szociálpolitika eredményességéről beszélünk, az utóbbiakra gondolunk, mert a közvetlen veszedelem elhárítása mindig nagyobb feladatot, egyben pedig nagyobb felelősséget jelent az államra nézve. A szociálpolitika eredményes vagy eredménytelen volta az utóbbi feladatok megoldásától függ. A megelőző rendelkezések közül példaként említhetjük az