Társadalomtudomány, 1941 (21. évfolyam, 1-5. szám)

1941 / 4. szám - Eredményes lehet-e a mai magyar szociálpolitika?

FIGYELŐ 423 nek a magyar asztalra varázsolásával táplálni, erősíteni a Lelket, hogy átjusson az örvények és szakadékok felett. Végvári életműve még sorsszerűbbnek látszik. Ő a trianoni zátony hajótöröttjeinek vigasztaló lelke. Kitartani a szál deszkán, bízni az erkölcsi erő megfeszítésének sikerében, az igazság partjá­nak elérésében. Az elárvult rab-magyarság lélekerejének, a nemzeti hivatástudat bizonyosságának nem csüggedő őre, a nagy, két­évtizedes éjtszakában. Itt is a költő a Lélek nemzetőre, mint annyiszor a magyar élet küzdelmes korszakaiban. Nemesebb, szívhez találóbb, tisztább hangon nem énekelte még magyar költő a sorscsapás férfiasan komoly bánatát. A szépségeszmény oltártüzének ápolása a fővárosi költő, és az önbizalom megtartása az erdélyi költő életajándékában egy­aránt magátólértetődő, természetes, szerves képlete, kivirágzása a nemzetfa költészetet hajtó ágának. A költészet is a társadalom alkotása, láthatatlan gyökereiben tapad — mint földhöz — a nem­zet életéhez, de egyéni életben virágzik ki : a nagy megáldottság adományát és egyben a minden szenvedések kínját magában hordozó költő lelkében. Gyötrelmek tüzében olvasztja ki a költő népe számára a fennmaradásához szükséges, tápláló értékeket. Ezért szent, ha nemzetének élt és népének szíve dobogott benne. EREDMÉNYES LEHET-E A MAI MAGYAR SZOCIÁL­Az 1940 : XXIII. t.-c, mely az Országos Nép- és Családvédelmi Alapot létesíti, mérföldkő a magyar szociálpolitika történetében. Bevonulása a magyar törvénytárba eddig nem is álmodott távlatok kapuját nyitja meg a feltornyosult szociális feladatok előtt s ad hatalmas — pénzben realizálódó — lehetőséget azok kezébe, akik népünk, pusztuló magyarságunk széthullása, összeroppanása ellen kívánnak új magyar életből fakadó áttörhetetlen gátat építeni. Soha törvény még oly elemi erővel nem markolt bele a magyar élet problémáinak tömegébe, mint a Családvédelmi Alapot létesítő 1940 : XXIII. t.-c, amikor hátatfordítva az eddig begyökerezett közigazgatási hagyományoknak, bürokráciamentesen, rugalmasan kívánja a reáváró szociális feladatokat megoldani. Jelentőségét még külön is kihangsúlyozza az a jól ismert tény, hogy a 20. szá­zad államában a szociális kérdés az állami feladatok sorrendjében POLITIKA? I.

Next

/
Thumbnails
Contents