Társadalomtudomány, 1941 (21. évfolyam, 1-5. szám)

1941 / 4. szám - Eredményes lehet-e a mai magyar szociálpolitika?

424 FIGYELŐ vezetőszerepet játszik, s így megoldásától szinte az állam fennmaradása függ. Ezért érthető, hogy vannak államok, amelyek egyen sen a szocializmus jegyében (és nevével) rendezték be állami életüket, mintegy külsőleg is azt bizonyítandó, hogy e fogalom körül kikristályosodó feladatok megoldását tekintik főfeladatuknak. A szociális kérdésnek s a tőle el nem választható szocializmusnak központi problémává való kinövekedése hosszú fejlődés eredménye. S mikor az alábbiak során a Nép- és Családvédelmi Alap működésének boncolgatásával az új magyar szociálpolitika eredményességének kérdését vizsgáljuk, szükségesnek látszik, hogy először erre a fejlődésre vessünk egy futó pillantást. A szociális kérdés a társadalom alkotó elemei (legyenek azok akár egyedek, akár pedig társadalmi osztályok) gazdasági és kulturális erejének aránytalan eloszlásában s ennek következtében bizonyos erőcsoportok igazságtalanul érvényesülő túlsúlyraj ufásában jelentkezik. Ebben a megállapításban hallgatagon az is bentfoglaltatik, hogy bizonyos erők egyáltalán nem, vagy csak alig tudnak érvényesülni. A szocializmus pedig az az irányzat (nevezhetnők világnézetnek is), amely a társadalmi erők megosztásában rendező tényezőként szerepel s bizonyos erőket fékez, más erők érvényesülésének útjából pedig elhárítja az akadályokat. Érvényesülése így a társadalmi ellentétek kiegyenlítődését segíti elő. Természetesen a társadalom erőtényezői sohasem oszlottak meg egyenletesen. A szükségletek — amelyekről a közgazdaságtan azt tanítja, hogy az ismeretek fejlődésével párhuzamosan szintén fejlődnek, ami egyrészt szaporodásukban, másrészt finomodásukban mutatkozik — éppen az ismeretek hiánya miatt egyszerűbbek lévén, könnyen találták meg a kielégítési lehetőséget. Az ismeretek hiánya ezenfelül még abban is megnyilatkozott, hogy a társadalom organikus, szervesen összefüggő voltát nem vették észre s így nem létezhetett ebből fakadó, a társadalmi bajokat egy szemszögből néző közvélemény. A különféle formában fellépő társadalmi bajokról nem volt, aki megállapította volna azok szoros, a társadalom egységéből fakadó összefüggését, s így azok kezelése is csak részleges volt ennek megfelelő eredménnyel. A tudomány, főleg azonban a technika fejlődése egyrészről fokozta a szükségleteket, másrészről pedig az orvosi ismeretek kiszélesedése a halandóság korlátozásával (tehát közvetett módon) megsokszorozta az emberek számát, aminek az lett a következménye, hogy nem mindenki