Társadalomtudomány, 1941 (21. évfolyam, 1-5. szám)

1941 / 1. szám - A társadalmi lélek és a tudomány a romantika tükrében

A TÁRSADALMI LÉLEK ÉS A TUDOMÁNY A ROMANTIKA TÜKRÉBEN. A felvilágosodás eszméi jobbára torz formában és ideiglenesen megvalósultak a francia forradalomban. A XVII. századtól kezdve a társadalom ösztönös feszítő erőitől, főkép a mind nagyobb szerepet játszó polgárság érvényesülési törekvéseiből, megszületnek bizonyos eszmék, az átalakulóban lévő világnézetnek és életérzésnek nem-tudatos formáit tartalmazó gondolatok. Ezeket a felvilágosodás tudománya az öntudatosság fokára emeli, kimunkálja, továbbfejleszti, szélső formákban a megváltó erejűnek hitt ész alapján kiélezi, rendszerezi, alkalmas jelszavakhoz fűzve, az elmék számára könnyen szállíthatóvá teszi s széles körökben elterjeszti. Mindezzel a tudomány a társadalom gyökeres átalakulását ideológiailag, főkép Franciaországban, előkészíti. Persze a felvilágosodásnak a tiszta ész elvei szerint szépen kiesztergályozott eszméi a tömeglélek forradalmi kohójában csak kavarognak, füstöt hánynak s megvalósításuk a régen várt közboldogság helyett általános felfordulásban üt ki. A jámbor tudománytól elméletileg megszerkesztett szabadság, egyenlőség és testvériség eszméinek a nyaktiló a szankciója. A politikai forradalmat a tudomány forradalma előzte meg. Mi volt a tudomány forradalma? A világképnek gyökeres elvi átalakulása. A XVI. és XVII. században az új tudományos világkép még csak csendesen fejlődik, vagyis a régi világfelfogásnak eredeti körvonalai fokozatosan kitágulnak, s új eszmékkel töltődnek ki, mind több részletük új színt nyer. De a XVIII. században a világszemlélet alapjaiban átalakul, a régi vallásos világtávlatból és értékrendszerből lassankint semmi sem marad: a világkép merőben naturalisztikus formát ölt. Ez már a szellemnek nem békés fejlődése, hanem forradalmi átalakulása. Mi a fejlődésnek jellemző jegye? Az, hogy történeti folyto-