Társadalomtudomány, 1941 (21. évfolyam, 1-5. szám)

1941 / 4. szám - Az ember, a gép s a társadalom

AZ EMBER, A GÉP S A TÁRSADALOM 38i anélkül is. Ehelyett inkább olyanokat állítanak, hogy ma több munkát kell fordítani pl. textiláruk ellenértékére, mint a «régi jó vüágban», amikor otthon szőttek-fontak. Ezen ma már nem is csodálkozunk, legfeljebb azon, hogy olyanok is vannak, akik ezt elhiszik. Hogy a gépi termelés s a fogyasztás között az egyensúly időlegesen megbomolhatik, az érthető. így pl. egy bizonyos zártnak feltételezett terület cipőfogyasztását mondjuk 10.000 dolgozó (nem vállalkozó) cipész iparos állítja elő. A gép ugyanazt a cipőmennyiséget pl. 3000 munkással állítja elő, így 7000 munkás munkanélkülivé válik. Közben azonban a cipő ára olcsóbb lesz, így a szükséglet két, sőt háromszorosára emelkedik, mert mind többen tudnak cipőt venni s így 6, majd 9 ezer munkásra van szükség az új gépek mellé. A többi is lassan elhelyezkedik részben a megnövekedett cipőkereskedelemben s a javítóiparban, részint pedig azáltal, hogy a kézműipar «patriarchális» 12—16 órai munkaideje a gyárban 8 órára csökken. Ehhez azonban természetesen idő kell s közben a munkanélküliség ebben a szakmában átmenetileg emelkedik, de ugyanakkor a gépiparban csökken. Természetesen ezt a folyamatot sok minden tényező is befolyásolhatja, gazdasági-hitelválság, infláció, háború, külső verseny stb., de nagyjából helytálló. Ha pedig a munkanélküliség mindezek ellenére is emelkedik, az is természetes mindaddig, amíg a gép tulajdon, tőke s működését rideg tulajdoni szempontok vezetik. A gép azonban arra is képes, hogy ugyanazt a terménymennyiséget kevesebb idő alatt állítsa elő, azaz kevesebb idő alatt több értéket állítson elő kevesebb emberi munkával, ennek következtében tehát lehetséges lenne kevesebb munkáért fizetni ugyanannyi bért, mint ma. Ennek azonban ma még nemcsak a tulajdon az akadálya, hanem az is, hogy a világ átlagos fogyasztása olyan végtelenül kicsi, hogy a gépek mülióira volna szükség ahhoz, hogy a világ átlagos fogyasztása elérje pl. az Amerikai Egyesült Államok fogyasztási átlagát, az pedig még mindig messze elmarad az amerikai középosztály fogyasztási átlagától. A munkanélküliségnek azonban semmiképen sem a gép az oka, hanem több más között legfeljebb csak a tulajdonosa. A gép az emberi szellem alkotása, az ember rabszolgája.