Társadalomtudomány, 1941 (21. évfolyam, 1-5. szám)

1941 / 4. szám - Az ember, a gép s a társadalom

376 BORBÉLY MIHÁLY felé az első és legnehezebb lépést megtették, az általános népoktatás és Jules Ferry hazájában ! A gépkultúra következtében a társadalmat alkotó embertömegek is megváltoztak. A komplikáltabb élet, a tudományok fejlődése stb. következtében mind több és több szakemberre lett szükség. Minden újabb gép is újabb «szakmát» jelentett s újabb «szakembert» igényelt. Bár a szakmák mind egyszerűbbek lettek s a «szakember» mind jobban specializálódott, ezzel az egyszerűsödéssel nem az járt, hogy az általános emberi nevelés lett tökéletesebb, hanem csak a szakmai kiképzés s a furcsa paradoxon állt elő, hogy ez minden egyszerűsödése mellett is felfalta az általános, az emberi nevelést. Ennek azonban az is volt az oka, hogy nem volt ideál, amely felé a nevelés törekedett volna (csak egyes országokban kivételesen) s így szinte «ex vacuo» született meg a «szakember» nevelési ideálja, ugyanakkor, amikor a «sportember» tömegideálja, amely különben ma már szintén nevelési ideál is.1 A «szakember», aki csak a szakmájával törődik, mással nem, kényelmes kormányzati alany. A közösség dolgai, a közügyek nem érdeklik, «nem ért hozzájuk», a politikát szívesen rábízza azokra, akiknek — legalább is azt hiszi — ez a szakmája, azokat nem ellenőrzi, de nem is kíváncsi rá, «nem az ő szakmája». Ezzel szemben a tömegek, felemelkedvén az írniolvasnitudás magaslataira (de tovább nem, azt megakadályozza a fennálló rend), némi tudatra tettek ugyan szert, de alapjában tömeg maradtak, amelyet inkább ösztönein, indulatain s érzelmein át lehet vezetni, mintsem az értelmén keresztül. A «szakember» s a «tömegember» két pólusa korunk terméke s kétségtelenül a gép következménye is, de csak részben, részben ugyanis a népoktatásé, illetve annak hiányáé.2 Ez a két 1 Szakemberre természetesen szükség van, de olyanra, akinél az «ember» a fontosabb, mint a «szak». Azaz a nevelés célja csak az ember lehet, a szakma legfeljebb az oktatásé, ami azonban nem zárja ki azt, hogy az tökéletes legyen. 2 Szinte ösztönösen látta ezt meg a mult század munkásmozgalma akkor, amikor a szakmai szervezeteknek egyik legfőbb feladatának az általános műveltség terjesztését tekintette a munkásság körében. Ennek a mozgalomnak a hatását talán még ma sem mértük le teljesen, de jelentős lehet, ha ezt vette példának az államhatalom is a többékevésbbé irányított iskolánkívüli népművelés megszervezésénél.