Társadalomtudomány, 1941 (21. évfolyam, 1-5. szám)

1941 / 4. szám - Az ember, a gép s a társadalom

372 BORBÉLY MIHÁLY s a demokráciának, ami annyiban logikus, hogy részben okozati viszony is van közöttük.1 Az azonban már kevésbbé logikus, hogy olyanok is vannak, akik a gépet nem utasítják vissza, sőt bőven használják, csak a város ellenségei s még többen olyanok, akik a városban is szívesen laknak, csak a demokráciát tagadják s harcolnak ellene. Hogy közben az emberi szellem is proskribálódik : azon nem lehet csodálkozni, hiszen mindez az ő alkotása. A nagyfokú urbanizáció is kétségtelenül a gépkultúra terméke,2 de az is bizonyos, hogy a mai város még távolról sem tökéletes. Nem vitás azonban az, hogy a mai város nemcsak a középkori kastélynál s a barokk városnál kényelmesebb és egészségesebb, azaz emberibb lakóhely, hanem a falunál is. A mai városnál van ugyan emberibb telephely, a kertváros, azaz ugyancsak város, talán a jövő városa. A városiasodás éppen azért olyan erős, mert a város jobb és kívánatosabb, mint a falu. S a falu — legalább is Nyugaton s Északon —• «városiasodik», az utak s különböző gépek —• különösen a villany — kiviszik a faluba a «várost», a gépi közlekedés, különösen az autó elterjedése pedig nemcsak gazdaságilag, de kulturálisan s szórakozás szempontjából is szorosan a városhoz kapcsolja a falut.3 Ezt a fejlődést ideálisnak mondhatnók s ezért szinte csodálatos, hogy a fejlődésnek épp ezen a fokán támad reakció : a «vissza a faluba», «el a civilizációtól)) jelszó s méghozzá olyanok ajkán, akik ebből a civilizációból nincsenek is kirekesztve. Furcsa és nem is indokolt zűrzavar uralkodik ezen a téren nemcsak az egyes fogalmak körül, hanem főleg azok összefüggése terén s tisztázásukhoz talán nem lesz haszontalan visszatekinteni arra a történelmi folyamatra is, amely a gép megjelenése kapcsán lejátszódott. A 18. század végén jelenik meg a gép, az erőgép, majd a 1 Az okozati viszonyt a gép s a demokrácia között is bizonyára megvan, a legfőbb viszony közöttük mégis az, hogy mindkettő közel egyidőben, egyazon alkotó emberi szellem terméke. 2 Városok azelőtt is voltak, sőt a görög kultúra is úgynevezett urbánus kultúra, de a régi városok s a mai nagy ipari városok között olyan kétségtelen különbségek vannak, hogy a mai várost joggal tekinthetjük új képződménynek. 3 A régi városok ezzel szemben (Athén !) szinte azt mondhatnók : falusiasak voltak.