Társadalomtudomány, 1941 (21. évfolyam, 1-5. szám)

1941 / 4. szám - Az ember, a gép s a társadalom

S^AZ EMBER, A GÉP S A TÁRSADALOM. . Korunkat szívesen nevezik gépkorszaknak s némi joggal, mert gépeken fordul meg nemcsak a javak termelése és elosztása, hanem pl. a háború is. A technika forradalma legalábbis akkora jelentőségű, mint a vele egyidős francia forradalom s a 19. század születésénél Marat, Danton s Robespierre mellett ott van Watt, Fulton és Stephenson is. Az átlagos ember ugyan mindnyájuknál nagyobbnak tartja Napóleont, holott az elődök, Voltaire s az enciklopédisták nagyobbak voltak nála, bár hadi dicsőség nem övezte homlokukat. A 19. században az emberiség hihetetlen módon megszaporodott s a jólét annyira nagy és általános lett, mint azelőtt soha. Ezzel az anyagi civilizációval karöltve járt — minden ellenkező vélekedéssel szemben — a szellemi civilizáció nagy fellendülése és elterjedése is, amit a Rajnától keletre kultúra névvel illetnek. Ez a század ugyanis nemcsak a technika s a természettudományok korszaka volt, hanem a kötelező népoktatásé s a művészeteké is. Nem volt talán még egy század, amelyik olyan csodálatos bőséggel teremte volna a nagy alkotó művészeket, mint ez, amelyik Victor Hugó, Balzac és Tolsztoj ; Delacroix, Cézanne és Van Gogh ; Rodin, Meunier és Bourdelle ; Chopin, Debussy és Musszorgszkij ; Renan, Taine s Macaulay százada is volt, nemcsak a gépeké. Ma már több generáció választ el a 19. század hősi korszakától s a 20. század embere megcsömörlött a 19.-től. De ezt valahogyan nagyon furcsán csinálja : a gépkultúra diadalán, rádión jelenti be, hogy megszünteti a kötelező népoktatást, a 19. századnak talán a legnagyobb vívmányát. A «század fiai» megcsömörölve a várostól, vidékre utaznak — nem ott élni, csak üdülni —, de pompás gépeken s a gépi civilizáció raffinált kényelmét is magukkal viszik autó, rádió, grammőfon, újság, könyv stb. formájában. Vidéken azonban még ma is él helyenkint szomorú Társadalomtudomány. 25