Társadalomtudomány, 1941 (21. évfolyam, 1-5. szám)

1941 / 4. szám - Az ember, a gép s a társadalom

37° BORBÉLY MIHÁLY anakronizmusként a 18. századi úgynevezett paraszti életforma, de ha már nem is él, a kiránduló azt látja, mert azt keresi ! Ez a primitív vagy legalábbis annak elképzelt élet (kissé ugyan mesterkélt) vágyat kelt benne az idill iránt s ugyanakkor lángoló kirohanásra készteti a gépek s a város, a gépi civilizáció, sőt a «gép rabszolgasága*) ellen. Ezt természetesen írógépen írják le (esetleg diktafonba diktálják), szedögépen szedik, rotációson nyomják ki s még a rádión is világgá harsogják. Gép nélkül tehát már gépellenes sem lehet a 20. század gyermeke, mégis szembefordul a gépi civilizációval, ami nélkül pedig már élni sem tudna. Előfordul azonban az ellenkező véglet is : a gépet bámulja, sőt imádja s nem a gépet alkotó emberi szellemre büszke (mint a 19. század embere) hanem valami primitív s gyermekes naivitással a gép kezelőjét tekinti felsőbbrendű embernek, a gépet pedig valósággal fétisnek. Primitív módon, az úgynevezett természeti népek animizmusához hasonlóan reagál tehát a gépre s talán ez az általánosabb. Ez inkább a «tömegember» reakciója, míg az elfordulás inkább az intellektuelleké, bár primitívségben s naivságban alig van különbség köztük. Természetesen vannak olyanok is, akik a gépet nem, csakis az alkotó emberi szellemet tisztelik, a gépet kezelő embert egyszerűen embertársuknak, nem pedig felsőbbrendű embernek, de nem is a «gép rabszolgájának* s a «gépi civilizáció áldozatának)) nézik, de ezek kevesen vannak. A gép, elsősorban az erőgép, kétségtelenül gyökeresen megváltoztatta az emberiség életét, de természetesen ez nem indokolja ezt a primitív reakciót. Az erőgép útján szinte korlátlan energiamennyiség áll az ember rendelkezésére. Azelőtt a széltől s kevés közvetlen vízierötől eltekintve, az egyetlen energiaforrás az izomerő volt, az állati vagy emberi izom, ez pedig csak igen korlátolt mennyiségben állott rendelkezésre. Az izom ugyan a legjobb hatásfokkal dolgozó «erőgép», de súlya a teljesítményhez viszonyítva igen nagy s «üzemanyaga» is sok, tekintettel arra, hogy az ember nem tisztán erőgép. Ennek következtében pl. az az evezősgálya nem fedezhette fel Amerikát s nem hajózhatta körül Afrikát, mivel ilyen hosszú útra nem tudott elegendő «üzemanyagot» magával vinni, mert a «hajtógép», a gályarabok