Társadalomtudomány, 1941 (21. évfolyam, 1-5. szám)

1941 / 3. szám - Nép, nemzet, állam

278 POLNER ÖDÖN hadparancsig (1903. szept.), amikor az állam — özönvízelőtti műszóval — még mindig «néptörzsek» felett vélt uralkodhatni, holott a magyar már 900 év előtt alig ismert törzset s nem fért már el a Habsburgok kedélyes regionalizmusának rendszerében, az összbirodalomban. Azonban az állam «ráépülésének» évszázados akadálya volt az, hogy az állam megszokta a felvilágosult abszolutista állam disztanciáit, magát messze a nép «fölé» helyezte s óvakodott egy káoszba-nyúlást kockáztató közelebbi kapcsolattól (23. lap). Az a Habsburg-jellegű állam szerinte így minden «néptörzs» számára idegen volt, ami 1918-ban hirtelen lepleződött le. Lehet-e szociológiailag normális a 20. században akkora hézag állam és nép vagy nemzet között? Ezt a kérdést I. Ferenc József korában fel sem merték tenni a maga zordon súlyosságában (24.lap.) E Habsburg-államban nemzeti elit nem volt és nem lehetett és ez nagy tragédia volt, mert ez lett volna az, amely legnagyobb felelősségérzettel eltéve az állam jövőjét, egyben pedig a nép sorsát intézhette volna (25. lap). Ausztria olyan újkori abszolút állam volt, ahol a közölt ábrák szerint az állam köre csak alig fedi a nép körét. Az ilyen rendszer sokáig fenntarthatja magát, de ritkán erősödhetik meg s olykor hirtelen elárulja belső gyöngeségét. Ez történt Ausztriával 1859-től 1866-ig ; s ekkor leszámolt önmagával (valószínűleg az 1867-i kiegyezést érti) ; maradt regionális konglomerátum, de a magyaroknak átengedett állam sem tudott nemzeti lenni; a lakosság fele nemzetiség volt. Ez is egyik oka, mért nem tudott az állam szorosabban a nemzetre, illetve a népre tapadni (25. lap). 1918-ban a nagy változás hirtelen csapott le. Egyszerre derült ki, hogy a nemzet évezredes misszióját : a Kárpát-medence kitöltését nem tudta elérni, a Habsburg-állam magyar részen is négyfelé szakadt (26. lap). D.-nak e fejtegetéseiben, eltekintve azoktól is, amelyek az állam és nép közötti lehetetlen hézagra s a nép és nemzet fogalmainak azonosságára vonatkoznak, több téves ténymegállapítást találok és következtetéseivel sem lehet mindenben egyetértenem. Mindenekelőtt meg kell állapítani, hogy azt a kérdést,