Társadalomtudomány, 1941 (21. évfolyam, 1-5. szám)

1941 / 1. szám - Nép, nemzet, állam viszonya ma

16 DÉKÁNY ISTVÁN Történetileg helyes, ha a francia nemzet fejlődésére gondolunk; itt az állam, mint szervező erő, (alakította ki» a francia nemzetet (helyesebben annak mai «egységét»). Ez az elmélet azonban nem általánosítható. Másik : a nemzet tudatossági elmélete. Egyesek szerint a nemzetet szembe kell állítanunk a néppel, mert ez utóbbival szemben csak a nemzet éli — tudatosan — a maga történeti életét, látja a céljait és történeti életértékeit. De kár volna e helyes meglátás-csirából túlságos nagy tőkét kovácsolni. Ugyanis a tudatosság — plerumque fit — feltétele a történeti szerepnek. Azonban nem egyedüli feltétele. Középosztályi íze van annak, hogy egy — «magasabb» — réteg van, mely a nemzet hivatását hordozza, ez a nemzet «gerince». Lehet ez puszta önbiztatás is a középrétegek részéről, amely mögött esetleg nincs komoly erőtudat, erőérzés, talán némi dicsekvés is rejlik benne. Miről van itt szó? Nem a nemzetről, hanem egy nemzeti elitről, amely vállalja a történeti feladatok tudatának alakítását. Ez az elitelmélet hasznos, de káros is lehet. A történeti tudat fontos mozzanat a nemzet életében, de nem minden csak a «tudatosság», értéktudat, «szellem» függvénye. Ha a tudatossággal, felelősségérzéssel, a magas kultúrával azonosul is a nemzeti elit, ha a legnagyobb szervező erőt magának tartja is fenn, ha magas értékeket a legmélyebben ez ápol is stb., mégsem az elit az egész nemzet, hanem mindaz, aki a történeti sorsot és hivatást vállalja. Rövid példa : nem a vezérkar győz vagy veszt a háborúban, hanem az egész hadsereg, még ha a legnagyobb tudás, felelősség stb. a vezérkaré is. Ez az elit-elmélet, mely nálunk is hajtott nép-ellenes vagy közömbös, mérges virágot, félremagyaráz : ahelyett, hogy az egész nemzetet összefogná, egy elitet magasztal (öntudatlanul más réteg rovására) és voltakép hatalmi célzatú s indokú elmélet. Már sokkal jobb a Meinecke-féle elmélet, mely részben tipológia, részben pedig fokozat- (stádium-) elmélet : lehetséges, hogy egy nemzet előbb pusztán kultúrája alapján eggyé forrott «kultúmemzeb> és csak később ível föléje állami egységben élő nemzet (Staatsnation). Ez is csak részleges elmélet, sok országra nem talál, hazánkra sem . . . A nemzet mindenesetre történeti szerepre önmagát elszánt