Társadalomtudomány, 1941 (21. évfolyam, 1-5. szám)

1941 / 1. szám - Nép, nemzet, állam viszonya ma

NÉP, NEMZET, ÁLLAM VISZONYA MA 13 «szervezet». A nép alakul, történeti idők folyamán, természetes úton ; születési évszáma, mint egy-egy államnak, nincs ; és nem is lehet. Az egyénre nézve a nép egy, őt körülfogó, szerves (organoid) életegész, amelynek ő valódi, nem pedig csak külsőleges (ki- és belépő) «tagja». Időre szorul, míg valaki a természetes közösségbe szervesen be tud olvadni (ez időszak a «noviciátus» ideje), tehát 5—10 évről lehet szó. Nem elég a nyelv eltanulása, hanem egy érzületvilágba való, összhangzó beleilleszkedés szükséges, mint Széchenyi egészen jól látta.1 Itt vagyunk a lényegnél : közös sorsérzéssel kapcsolatos az «érzületeknek» s a potenciális reakció-módoknak csodálatosan gazdag skálája : egy egész «kultúra» a népé, amelynek alapja ma is a nagyarányú elvárosiasodás korában is, a «népi» kultúra, mint lelki erőkészletek tára. Jól érezte ki gr. Teleki Pál, midőn (1940 ápr. 5-én) ezeket mondotta : «Akkor fogjuk kiállani a vihart, ha lenyúlunk oda, ahonnan a magyar népi erő jön és nemcsak lenyúlunk feléje, hanem lelkünkkel oda is tartozunk». Minden nép mélyén sajátos erkölcsi világ van : ez a legmélyebb alap. 3. Nemzetiség és nemzet. A nemzetiség Wónak régibb és újabb, politikai értelme van ; a régibb Széchenyi korában még látható : jelenti a nemzeti-t, mint kulturális — potenciális és aktuális — tartalmat, pl. e kifejezésben : a magyar nf ejtse ki nemzetiségéb); ma nemzetiesség szó esik ehhez közelebb. A 19. század második felében már a ((körülöttünk élő nemzetiségekéről beszélnek : ezek (új szóval) «népcsoportok», esetleg pedig «kisebbségek» ;2 ez utóbbi a szavazási technika és a statisztika műszótárából jogtalanul tolakodott előtérbe. A nemzetiség — a nemzettel szemben — /okozati fogalom s nagy nehézséggel jár (sokszor lehetetlen) megállapítani, hogy 1 V. ö. híres szavait : «A szokás még korántsem érzés, a nyelvnek pengése korántsem dobogása még a szívnek s ekkép a magyarul beszélő, sőt legékesebben szóló is korántsem magyar még». 8 V. ö. ennek lélektani tárgyaihatóságára nézve tanulmányunkat : Kisebbségi lélek. Bpesti Szemle, 1939- évf.