Társadalomtudomány, 1941 (21. évfolyam, 1-5. szám)

1941 / 1. szám - Nép, nemzet, állam viszonya ma

12 DÉKÁNY ISTVÁN engedne magára erőltetni; még ha idegen nyelvet meg is tanul s kétnyelvű lesz, megmarad egy, mint a «maga» nyelve.1 A típusközösség érzése mögött homályosan dereng valaminő közös származás is, mely sokszor csak fable convenue (fiktív rokonság). Ez alapon azonban nem jutunk messze : sok típus van egy népen belül is (pl. tájtípusok, foglalkozásbeli, pl. földművelő típus2) ; a nép érzi a típusbeli tarkaságot, s olykor már a szomszéd falubeli is «idegen». Tovább csak akkor jutunk, ha bekapcsoljuk a történeti sorsközösség fogalmát is. Ennek homályos tudata megvan a népben, kialakul; felébred hirtelen is, ha idegen nép tör rá, pl. magyarra a «rác», török, tatár, német, cseh. Még ha kevés történelmet tud is a nép,3 bizonyos ellentéteket megérez s ez épp a lényeg. Még ha az egész hagyományanyag iránt nem sok kegyeletet érez is, érzi, sőt látja, mi az idegen, pl. a török 150 év alatt merőben idegen maradt. Levédiában a hét törzs összeforradása után is még lényegében csak ellentétérzés az idegennel szemben volt a magyarság legfőbb kapcsa — ekkor alakul néppé —, de «békében», ellenséges nyomás híjján külön élnek a törzsek, szabadon egymás mellett stb. Látjuk, a totális nép-fogalom részben sokat, részben pedig keveset tartalmaz, «nemzetté» érlelődés nélkül. Last not least. Szociológiai szempontból utoljára hagytuk a lényeget : a nép egyike a történeti «nagyméretü közösségeknek — ez a szó mint műszó, nézetünk szerint, sokat mond, de itt nincs terünk másutt mondottakat4 ismételni. A nép főkép természetes életegységben érzi magát, oly viszonyok közepett, amelyek hasonlók a rokonság érzéséhez. Lehet népet szervezni, de néppé szervezni nem. A nép nem mesterséges alakulat, nem 1 V. ö. a csángókat ; a Bucurestben élő százezernyi székelyt, az amerikás magyart stb. 2 Különösen nehéz a nép jellemének agrárországban való megállapítása ; ami a «Mi a magyam-ból kiderül, népi-agrár alapú jelleg a legtöbbször. 3 V. ö. Visi érdekes adatait : Mi a magyar? 357. 1. — Luby M. : Népünk történeti tudatáról. Társadalomtud. 1938. 169—76. 4 V. ö. Dékány : Communautés et organisations. 1940. 2. fej. Kérnem kell az olvasót, hogy az itt mondottakat vegye figyelembe. Különben üres frázis marad a «közösség» szó.